Beraktam a Papit a Volvóba és lecsapattam Belgrádig. A határon kinyomtam az adatátvitelt, vettem egy sört (Szerbiában nem zéró tolerancia van érvényben), az üres üveget odalöktem az anyósülés elé, a redbullos doboznak. Ez eddig csak nekem esett jól, az olvasónak nem, de jöjjenek a kiszabadulás során felszedett receptek, amikkel itthon is lehet, sőt érdemes próbálkozni. Az útról film is készült, hamarosan érkezik.
Belgrád egy szimpatikus, szockó Berlin. Az utak szélesek, az épületek nagyok, egy részük még vastagon magán viseli a bombázások nyomait, másik részük szocreál, a harmadik szép, de ez a kavalkád a lámpa nélküli gyalogosátkelőkkel és az olcsón kínált, kiváló koszttal együtt szeretnivaló.
A város kedvenc pljeskavicázóját, a Lokit, a Srbija-blog egyik szerzője, Árpi ajánlotta (a képen a barátnőjével és Papival kapaszkodunk egy-egy üveg LAV-ba).
Hamburgerből eddig szigorúan a purista csapáson haladtam, de itt meggyőztek, mehet abba más is, de a lényeg, hogy akkor menjen bele tisztességgel, ne csak kicsit. Imádtam.
A Loki pljeskavica-hamburgere (ízre megfejtve, nem jegyzetfüzetes gyűjtés!):
- A pogácsa borjúból készül (ezt megkérdeztem), a darált húsba apróra vágott vöröshagymát és finomra vágott paprikát (pirosat) kevernek, a pogácsákat grillezik.
A kenyér:
- nem édes hamburgerzsömle, hanem pitatészta, kenyértésztára emlékeztető típus, puha kéreggel
A körítés (az alábbiakból lehet választani, én egy "mindent" kértem, és úgy volt jó):
- túró
- kajmak
- kőrözött (csípős paprikával készült)
- mustár
- paradicsomszósz (édeskés, pirított hagymával kikevert ketchuphoz hasonlít leginkább)
- apróra vágott káposzta
- apróra vágott vöröshagyma (rengeteg kell!)
- ecetes csípős paprika
Itt a szezon, a klasszikus minimalista mellé be lehet ezt is dobni a faszénre, el fog fogyni.
A másik oldalon egyik kedvenc szakácskönyvünk, a legjobb ősolasz, Lénard Sándor Római konyhája.
A Vajdaság és Szerbia pedig csodálatos hely, menjenek oda nyaralni. Olcsó, vadul és romosan szép, és szeretik a magyarokat. Az egész úton a segítségért ezer köszönet, és csók Srbija blogtesónak. Folyt. köv.
Utolsó kommentek