Mit kérsz tőlem ajándékba? Libamájat zsírjában! Bár már volt szó a libamájról, de annak legegyszerűbb, bolondbiztos elkészítési módja megér még egy kört. A végeredmény az alapanyag legpraktikusabb felhasználási módja.

A hízott libamáj zsírjában, kinyilatkoztatás nélkül is kedves ajándék, főleg húsevő ismeretleneknek, aki ki tudja milyen zenét, tárgyakat, könyveket szeret. A libamájat jó eséllyel igen, és sokakban ébreszt emlékeket, hűtőből lopkodást, a máj zsír alól kihalászását úgy, hogy a zsír sima felülete a lehető legkevésbé sérüljön meg. Eszünkbe juttatja, azóta már meghalt nagymama soha végre nem hajtott, de torkosságunk miatt hú de komolyan beígért büntetéseit. Nekem egyszer a sarokba kellett állnom a libamáj kilopásáért. Sarokba állni. Van még ilyen pedagógiai módszer?

Elkészíthető hízott kacsamájból is, egy kisebb, 30-40 dekás darab, és mellé az azonos súlyús testháj 2000 forinton belül marad. Egy jó sóval, mert a prémium sókat nagyon szereti a hízott máj, még meg lehet fejelni a csomagot.

A májat egy éjszakára hideg vízbe, tejbe, vagy az alkoholból kiforralt borba áztatom, ez kihozza belőle a vért. Bár a múltkori poszt kommentjeiből az derült ki, hogy az erezést sokan fölöslegesnek tartják, nem az. A krémes állagba csúnyító drótok egy pillanat alatt tönkretehetik az élményt. Erezni muszáj. Macerás, de nem nehéz. A két lebernyeget kettéválasztom, a belső, homorú oldaluknál hosszában eltöröm, de úgy, hogy a domború oldal ép maradjon. Minél hidegebb a máj, annál könnyebb vele dolgozni, de a kéz melegétől percek alatt olvadni kezd. A törésvonalban megkeresem a főeret, és azt az ujjammal követve a puha zsírsusnyásban, kiszedegetem. Visz egy kevés májat is, de hadd vigye. A felnyitott májat visszanyomogatom.

Fontos, hogy az erezéssel kezdjék, mert a testháj lehártyázása ezek után ujjgyakorlat lesz. A háj két hártyaréteg között található, de hidegen könnyedén lehúzható. Érdekes, de most egy másik poszt miatt kacsa, sertés és libahájat is hártyáztam és a kacsát volt a legkönnyebb.

A hájat egyforma, diónyi darabokra vágom és nagyon alacsony lángon kiolvasztom, amikor már nem sistereg a lábos falának nyomott töpörtyű, leszűröm, a töpörtyűt félreteszem. A zsírt visszateszem a lángra, és a májat óvatosan, domború oldalával lefelé belesüllyesztem. Rakok mellé egy egész fej, félbevágott fokhagymát, pár szem borsot. 1+ minden 10 dekánként 1 percig sütöm, tehát a 40 dekás májat 5 percig. Nagyon felpuhul, ezért óvatosan megfordítom és még öt percig sütöm. Közben a tál aljára, amibe rakni fogom sót és jó minőségű, édes pirospaprikát szórok (ezt a paprika dolgot Mautner Zsófia könyvéből vettem) és a homorú oldalával lefelé belehelyezem a májat. Mellé rakom a töpörtyűt, a héjából kinyomkodott, megpuhult fokhagymagerezdeket, és felöntöm a leszűrt zsírral. Fontos, hogy a zsír befedje a májat. Hidegen tárolva hetekig eláll.

Libamáj zsírjában, tunkolva, jöhet?