malackaraj

Október a nemzetközi pizzahónap, és úgy illik, hogy ilyenkor legalább egy étzterem előrukkoljon valami teljesen agyament pizzával. Például egy pizzakoktéllal.

Van pár nemzetközi lelkesedés, amiben nem tudok részt venni. A sajttorta az egyik. Igen, ettem már olyat, amire azt mondták, ez az, ez a tökéletes, az mennyei, de az is csak egy sajttorta volt. Unalmas minekvan, desszertnek semmilyen, ételnek desszert, ha cheese cake-nek hívják, akkor se lesz több. Legalább könnyű elkészíteni. Én is sütöttem egyet.

Egyre több étterem követi azt a jó és indokolt szokást, hogy a desszertek mellett sajtokat, sajttálat is ajánl. Mindenki csak nyerhet a helyzeten, a sajtok tűrik a tárolást, sok vendég nem eszik desszertet, sok pedig megszokta a sajttermelésben erősebb országok éttermeiben így zárni az étkezést. Íme pár étterem, ahol remek sajttálakba lehet akadni.

- Add ide a fényképezőgépet!
- Előbb kiveszem az üveg vodkát a hűtőszekrényből.
- Siess, elmászik!!!

Ohlala, ezt tudja az új gép konyhai neon alatt, szívem repes.

Vigyázat, a keretben sajtóközlemény!

Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete olyan kampányt készít elő, amely az ehető rovarok fogyasztására ösztönöz.

Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, főleg azokon a területeken, ahol ritkaságszámba megy a hús és a hal, számtalan ember mindennapi táplálkozáshoz hozzátartozik a rovarok fogyasztása. Thaiföldön például az emberek nyüveket, szöcskéket, csótányokat és egyéb rovarokat fogyasztanak rágcsálnivalóként, akár sör mellé is. Mivel világszerte egymilliárd ember éhezik, és pozitív hatásai is lennének az új táplálkozási kultúra elterjesztésének, a FAO kampányba kezdett, hogy népszerűsítse a mintegy ezer, ehető, fehérjében gazdag rovar fogyasztását.

A FAO elsősorban a régi tradíció felelevenítését próbálja népszerűsíteni: az emberek évezredek óta fogyasztanak rovarokat, manapság azonban a gasztronómiának ezt az ágát nevetségessé teszik, elavultnak és egészségtelennek nevezik.

Erdei rovarok élelmiszerként: az ember visszaharap - így hangzik a mottója annak a nemzetközi FAO-konferenciának, amelyet a thaiföldi Csiang Majban tartottak. A jövő év elejéig kell a résztvevőknek kidolgozniuk egy akciótervet, amely segítségével az érdekelt országokat, szervezeteket és magánkezdeményezéseket egy étvágygerjesztő kampány érdekében közös munkára ösztönzik. A FAO szerint az ehető rovarok nagy mennyiségben tartalmaznak telítetlen zsírsavakat, vasat, zsírt, ásványi anyagokat és vitaminokat.

A szervezet már megalkotta az ázsiai, és csendes-óceáni térség legfontosabb ehető rovarjainak ranglistáját, amelyen szerepel például óriás vízipoloska, ganajtúróbogár, hangya és méh.

Ahhoz, hogy a nyugati embereknek is megjöjjön az étvágya a ropogós ízelt lábak fogyasztásához, még sok feldolgozási technikát kell kidolgozni - fejtette ki tanulmányában egy szakember.

Forrás: MTI

Egy ganajtúró 90%-a kitinpáncél, 10%-a hús, amíg rokonaival együtt eléri a vágósúlyát a 100 felzabált falevélből 90-et a kukába kerülő páncél növesztésére fordít. Ha valami nem fenntartható, ez az. Vagy a kitinpáncél, szárnyfedő, szárny, kemény kis lábak hasznosak az éhezőnek? És csontoztak már szöcskét? És mit szólnak a lelkiismereti vegák? 1000 lélek egy vacsiért?

A húsos hernyó nem lenne jobb irány? Vagy inkább az ún. növények, amik sokkal fenntarthatóbbak és adott földterületen nagyobb a hozamuk? Nem, rovar.

A portálon ma egy ennél sokkal szexibb téma:

Mi az a szorbet, hogyan készül?

És miért ne lehetne garnélacevichéből elkészíteni?

 

Sikerülhet rovarzabálással menteni életeket?

Brrr, nagyon erős íze van, soha többet nem ennék belőle. Amikor egy nagymama ilyet mond, mindig felkelti az unoka érdeklődését. Az elhangzott véleményt apám is osztja a lecsó fölött, most már biztos, hogy amint látok valahol hidegen sajtolt napraforgóolajat, veszek egy üveggel.

Pálinkának úgyis a szilva a legjobb, de az még nem érik.

Hétvégén baracklekvárt főzök, mi mást, mert a sárgabaracklekvárnál megint csak a szilva jobb. A szilva pálinkában, lekvárban, csatniban verhetetlen, de még nem nagyon érik, marad a barack, a második legjobb lekvárgyümölcs. De mire jó a sárgabarack a megvajazott kiflire kanalazott lekváron kívül?

Telefon húsz percenként csörög, elő kell vennem a mélyhűtőből az eljegesedő krémet, és egy villával felhabosítani. Ezt hatszor kell megismételni, mire megkapom a tökéletes állagot. A folyamatot pálinkákon, rozé malackarajokon és szétrepedő flanokon keresztül is folytatni kell, húsz percenként, szigorúan, pontosan. Képtelenség.

A csípősen érett, erős illatú kéksajtokat nem könnyű egy mondatba illeszteni a fagylalttal, itt pedig egy szóban szerepelnek. A szalonnafagylaltnál is vadabb téma, csak étteremből ismertem, most készítettem először. Fagylaltgép nélkül.

A profiknál tapasztalt ízek után úgy képzeltem, hogy összesajtozok egy tejszínes angolkrémet, de beugrott egy recept, amit Eszternél olvastam. Ennek az arányait követtem, de olvasva is túl édesnek tűnt. A fogást flan és sajtok közé képzeltem, édességét a kettő közé kellett belőnöm, a talált recept pedig a flannál édesebbnek tűnt. A méz mennyiségét levettem, és itt jött az egyik kedvenc édes-sós ízpárom, a dió és a rozmaring ötlete, erőteljes sajtok nagy barátai.

Fejenként egy kanállal elég belőle, ez nem a Szex és New York elé vödörrel betelepedős fagylalt. Nem is igazán fagylalt, amit nem kedvelek, de ezt a pikáns, sós játékot imádom a jéggel. Ez a mennyiség úgy 5-6 gombócnyira elég.

• 1 tojássárgája
• 1/2 dl tej
• 1/2 dl tejszín
• 5 dkg kéksajt, jelen esetben gorgonzola piccante
• 1 evőkanál méz
• öt centis rozmaringszár
• 10 db féldió
• 1 evőkanál cukor, só

az öntethez:

• 2 evőkanál cukor
• 1 dl balzsamecet
• egy szál rozmaring

A tojást elkeverem a mézzel, tejjel, tejszínnel, hozzáadom a rozmaringot, és nagyon alacsony lángon sűrű krémmé főzöm. Belekeverem az összetört sajtot, a karamellizált cukorba forgatott diódarabokat és a mélyhűtőbe rakom.

Fagylaltot lehet készíteni gép nélkül, de önfegyelmet kíván. Húsz percenként egy villával alaposan el kell dolgozni a szép lassan, a doboz szélein gyorsabban megfagyó krémet. Hatkor tökéletes volt, habos és jéghideg. De ekkor elfogott a rettegés, új vendégek jönnek, akiket legalább elsőre, nem a megszokott, megeszed, örülsz, koszos a poharad, hát nem tudod eltörölni stílusban kéne szeretni. Miért van még itt a felmosóvödör? Úristen, hogy néz ki ez az átkozott kerámialap, hol a késem, szétrepedt a rohadt flan, miért pont ma reped szét, még soha nem repedt szét, elfogyott a hajzselé, mit csinálsz, séfkéssel hegyezem a szemceruzát, igen, a hegyező odalett, nincs másik harisnyád, miért, lyukas, francba, kiesett egy kő a cipőmből, hol van, most rögtön iszom egy pálinkát, adjál nekem is. A multitaszk nekem sem megy, szerencsétlen, krémlazítási időt jelző telefon le lett tompítva, ne ugráljon, mit akar, ne akarjál semmit.

A para persze gyorsan elszállt, akkor már ezért nem érdekelt a fagylalt akció. Nyolckor jutottunk a tömbbé fagyott kéksajtig. Fogyasztásig igényli a törődést, cserébe kockává keményedve se megy tönkre, mindig újrakrémesíthető. Ez a tojásos krém fagyasztás nélkül kiváló öntet, articsókára, spárgára, akár céklára, krumplira, a kéksajt tetszés szerint helyettesíthető parmezánnal, pecorinóval.

A fanyar, illatos balzsamecet nagyon kell a zsíros, tömény krém mellé, hasonló, mint amit a mandulás süteményhez használok, csak máz állagig sűrítve. Cukrot karamellizálok, felöntöm az ecettel, rozmaringot dobok mellé és sűrűre forralom.

Ettek már sós fagyit?

A fővárosban, egy amerikai konyhában töltöm meg a hólyagokat, harc a zsírral, percről-percre.

07:00 Esik és fúj a szél, a bukósisak alá elfelejtettem sapkát venni, és fázik a térdem. A Lipótinál nem túl jó a pékáru, mindegy, amig Attila kicsontozza a sertésfejeket elrágódunk pár túrófánkon. Beépítették az Olimpia régi díszeleteit, igényös, nem mondom.

08:00 Itthon. Át kell mosnom egy fél disznó bőrét, nem öröm.

09:00 Fő az anyag egy kevés kakukkfűvel, sóval, egész borsokkal, hagymával, fokhagymával, pár szegfűszeggel. Tudnék inni valami töményet, de ebédelni, és a sajtba nélkülözhetetlen kötőanyag bedarálása miatt délben helyszínt váltok, ahova el kell vezetnem. Első tömény úgy 15:00-16:00 óra körül, a hólyagok szentségelős megtöltése közben várható.

A sajt alapanyagai:

• egy sertésfej kicsontozva
• két nyelv (három, mert egy majd karamellizált öntettel, magában)
• 0,5 kg comb
• 1 köröm
• két fül
• 0,5 kg tokaszalonna

fűszerekről később

09:07 Kifutott. Ezért rühellem a legjobban a villanytűzhelyet. Kifut, odaég és az egész lakás tele kutyagyárbűzzel. A héten venni fogok egy gázpalackot, mellé kempingrózsát és a teraszon kialakítok egy nyárikonyhát.

09:26 A fűszerezés koncepciójának kialakítása. Cosmopolitan és Törkölykergető sajtok készülnek. A Cosmopolitan fehér disznósajt, árnyalatnyi fokhagyma, édesköménymag, friss rozmaring, és egy kevés csillagánizs fűszerekkel. Törkölykergető kegyetlenül csípős, fokhagymás és köménymagos lesz.

11:00 Az alapanyagok megpuhultak. A konyha drámaian néz ki. Késő van és a párkapcsolati harmónia érdekében a vágóhídszagnak, a platnira folyt és fekete nyomokban odaégett húslének pár percen belül el kell tűnnie, a maradékokat egy feltett kávéval fogom elmismásolni. Iszamos padló marad.

11:33 Lekapcsoltam a szagelszívót. Mintha a bakkecskét vittem volna ki a lakásból.

12:00 A kötőanyagnak szánt fejek és köröm elkülönítve egy dobozban. Mellette rostélyos apámnak. Indulunk Ceglédre, mert:

• ott van daráló
• ott vannak apámék
• ott van paprikás csirke nokedlival és savanyúsággal
• ott van a szál mangalicakolbász
• ott van a kanna chardonnay
• eddig még senki se adott tanácsokat

Onnan folytatjuk.

14:23 Lefőtt a kávé, lassan darálni kell. Volt már tanács, a disznósajtot a hentes csinálja.

14:35 "Már a német autók se a régiek" Ez is elhangzott

14:40 Nem jön. Rossz irányba tekered. Erre se jön. Biztos fordítva van a kés. Nem tudom lecsavarni az elejét. Adj egy rongyot. Most se jön. Mit csináltok? Nem jön. Vedd le az elejét, biztos fordítva van a kés. Most fordítottuk meg. Azért. Nem tudom levenni. Ki csavarta így rá? Én. Akkor csavard le te. Nem megy. Erősebb voltál öt perce? Adj egy rongyot. Na látod, így már jön.

15:10 Ragasztó ledarálva.

15:13 Kaptam egy igazi, ötkilós darálót.

15:23 Elmegyünk borért Klément Gyurihoz.

15:59 Mangalicaszalámi bugázás.

16:00 Megyünk vissza Pestre, alig várom a hólyagmosás és egy másik műveletre kifejlesztett célszerszámmal - habzsák- hólyagtöltés műveleteket.

17:35 A hólyagnak miért van szarszaga? Átfolyattam rajta ötven liter vizet, sajnos hozzá kell érnem.

18:10 Pontosan tízszer öblítettem át a hólyagok belsejét, ahol annak idején a vizelet tartózkodott. Sose tűnt fel, hogy a sertéseknek szarszagú lenne a hasüregük és a vizeletük, de ezeknek a szerencsétleneknek az volt. A hólyagoknak most már csak a szokásos állatszaguk van, de azt nem hinném, hogy lemosható.

18:20 Bekevertem a Cosmopolitant. Egy félbevágott nyelv, egy felszeletelt fül, 25 dkg felszeletelt hús és egy felcsíkozott orr a hardver, 20 dkg ledarált fej a szoftver. Másfél teáskanál só, egy gerezd felprított, pirított fokhagyma, 5 g durvára aprított édeskömény, fél csillagánizs, két szegfűszeg és öt szem feketebors, egy apró szál rozmaring, három szál kakukkfű és fél citrom lereszelt héja a fűszer. Első körben, majd bekeverés után kóstolás.

19:00 Kész az első. Beleraktam még egy fület és 3 g édeskömény, még két szál kakukkfüvet és öt szem borsot. Egyáltalán nincs tele a hólyag, majd elkötöm lentebb, remélem nem robban fel. A gyomor hatalmas, és vágáson kívül nehéz beszerezni, azért is  hólyag.

A töltés szórakoztató, a csíkokat egyenként kell a nagyobbra vágott bemeneti nyíláson áttuszkolni. A fülcsíkok elbicsaklanak, a nyelv nem fér át. Amikor tele a zacsi, kívülről szépen a helyére lehet formázni a masszát, a nyelv hegyét befelé, a levegőbuborékokat kifelé irányítva.

Az édességekhez tervezett habkinyomó remekül bevált a darálék célba juttatásához. Jobb is, különben mi hasznát venném.

19:24 Mindkét meleg és puha hólyagban elrendeztem az anyagot. Most már értem, mi ez az őrület a nagy kannák körül a felhasználói oldalon.

19:41 Felraktam abálni a sajtokat. Ugyanabba a zöldséges lébe, amiben főttek az alapanyagok. A légbuborékokat igyekszem kifigyelni, tűvel irtani.

22:15 A két sajt a hevenyész prés alatt szorul. Egy óra alatt elfogadható szintre hoztam a konyhát. Leszakad a hátam, nem kívánom a disznóhúst, tízszer kezet mostam szagtalanító szappannal, de az olyanoknak való, akiknek nem volt igazán büdös a keze. Ultraderm nincs itthon. Remélem nem robbannak fel a felemás csöcsök. Holnap reggel folytatjuk.

Most megtudjuk, mikortól számít romlottnak a legbüdösebb hazai sajt, a pálpusztai. Kivételes pillanat, ez az első, leközölt olvasói levél a Malackarajon.

Odatettem magam, de volt külső kényszerítő erő bőséggel. Eskü, hogy igyekszem tartani a szintet.

SK gépjárműtartó alapszabály No. 1: az autó tiszta
SK gépjárműtartó alapszabály No. 178: autóban igenis eszünk
SK gépjárműtartó alapszabály No. 178/a: autóban nem eszünk büdös és folyós dolgokat
SK gépjárműtartó alapszabály No. 178/b: autóban nem eszünk büdös és folyós dolgokat, kivéve ha bőr a kárpit
SK gépjárműtartó alapszabály No. 178/r: gorgonzolát plüsskárpitos gépjárműben is eszünk
Mit vettél az útra? Sajtokat és kenyeret. Sajtokat? Milyen sajtokat? Gorgonzolát és stracchinót. Remélem piccante. Az. Jó, és hogyan fogjuk megenni? Hát majd így ujjal szétkenem a kenyéren. És a kenyeret mivel vágod fel? Hát majd így kézzel széjjeltépem. Esküdj, hogy utána a következő Autogrillig a levegőben tartod a kezed, lehetőleg az autón kivül!

A gorgonzola büdös. Ez sok sajtra igaz, de a pálpusztai után ez volt a második ismerősöm ebből a kategóriából. Egy új barát a büdös imádnivalók közül. Azóta hiába találkoztam tucatnyi érett sajttal, a gorgonzola végig dobogós maradt.

Ma reggel a gép elé ülve megcsapott az előző este otthagyott söröspohárba száradt hab keserű szaga, és megőrültem. Felöltöztem, vettem egy sapkát az elfeküdt pumukli állapotok eltakarására, mert letusolni, hajat mosni nem volt időm. Disznósajtot akartam. Magában. Mit magában, sörrel.

Felejtsenek el mindent, amit a disznósajtról gondoltak, pedig az eddigi legmagyarabb recept következik.