Jó az, ha vannak az embernek barátai. Még jobb, ha két utcára, így nem hűl ki a sült hal, mire odaérünk, vissza akár négykézláb is jöhetünk, nem távolság. Télen sem. Az sem gond, ha a város másik végén lakik, csak ha mínusz öt fokban kell elgyalogolnunk, kezünkben egy rénszarvasos ajtódíszt szorongatva, amin mindenki más harsányan röhögne csak Ildikó nem, másfél óra az másfél óra, hiába tesszük meg az út felét a Sugovica mentén, szép, szép, akkor is rohadt messze van. A barátok meg azért vannak, hogy érzelmileg meginduljanak, ha az ő Ildikójuk éppen csúfnak látja a világot és picsog. Akkor menni kell, agyonfagyva megállni az erkély alatt és orrunkat szívogatva rázendíteni Máté Péter Azért vannak a jóbarátuk című örökzöldjére.

A szöveget nem tudtam, de brilliánsan rögtönöztem néhány oda illő szót, csak akkor csuklott el a hangom, mikor a harmadik ablakban megjelent egy atlétatrikós szőrös bácsi, Ildikó meg sehol. Vége lett a dalnak is, hiába ismételtem a refrént tizenhétszer, újból rázendítettem, tele torokból, szar lehet trubadúrnak lenni, véget nem érő pillanatok következtek, de egyszer csak ott állt az erkélyen és mikor láttam, hogy sír, az én szemembe is könnyek szöktek. Van a röhögésnek egy olyan stádiuma, mikor nem lehet megkülönböztetni a zokogástól. Az esetnek két hosszútávú hatása lett: az utcában megszaporodott az eladó ingatlanok száma, Ildikó pedig azóta nem nekem mondja el, ha szar az élet.

Jönnek a csajok a Nagy Évértékelő Megbeszélésre, jósolunk is, hogyne, ólom nincs, helyette gyertyával szerencsétlenkedünk. Éva rutinosan pezsgőt hoz és kér, rögtön jövök és tényleg, két utca. Ildikó kocsival jön, nem kell tea, majd szódázok, hogyne. Aztán megvilágosodom a csirkecombot rágcsálva és elkezdem pucolni az almát, más gyümölcs nincs itthon. Ki mondta, hogy a kompótot csak sültek mellé lehet kínálni? Behunyt szemmel majdnem forralt bor.

A meghámozott almát csumázom, felszeletelem, ha többet készítünk, érdemes citromot facsarni rá, hogy ne barnuljon meg. Annyi vizet öntök hozzá, hogy jócskán ellepje, teszek hozzá vaníliát, fahéjat, szegfűszeget, egész borsot, karikára vágott citromot, közepes lángon forralni kezdem. Szórhatunk rá cukrot, én a végén mézet csurgatok rá. Nem kell egészen puhára főzni az almát, mert a forró vízben még puhul. Rebarbarából szeretem legjobban, de arra még várni kell.

A kompótot készíthetjük bisrsalmából, körtéből, szilvából, aszalt gyümölcsökből is, kínálhatjuk langyosan vagy hűtve. Dobhatunk bele mazsolát is. A leve nagy kincs, mindenki arra utazik.

- Várjávárjávárjá', öntöm.
- Szerintetek mi ez?
- Amőba.
- Ánemis, izé hasnyálmirigy.
- Szedercsíra, negyedik-ötödik hét
- Hülyék...