Ezzel a sorozatunkkal a konyhában újaknak szeretnénk segíteni, Kari süt, Anna beledumál

Semmi közöm a konyhához. A főzéshez sem sok, sőt, ahhoz van a legkevesebb. Műszaki végzettséggel nem értem az olyan dolgokat, hogy csipetnyi só, meg ízlés szerint, egy kevés tej, és kicsit besűrítjük, mégis rákattantam a hétvégenkénti süteménykészítésre. Így, ha jól sikerül, hétfőn tudok vinni a haveroknak kóstolót, ha meg nem jó, akkor is viszek.

Eleinte a hiányos felszerelés okozott problémát, ami mindig vasárnap kora délután derül ki. Keverném, de nincs forgótálas robotgépem. Vagy amikor már összekevertem, akkor tudom meg, nincs megfelelő méretű tepsim. Vagy létezik kekszdaráló, csak nekem nincs, ezért húsklopfolóval kalapálhattam szét a konyharuhába csavart kekszet.

A másik, és fontosabb dolog, előre el kell olvasni az elkészítés leírását is.

Mikor összekevertem a krémet és megkentem a tésztát, belefutottam egy olyan mondatba, hogy "ezután pár órára, de legjobb egész éjszakára berakni a hűtőbe” 'Z'meg. Ma jönnek a vendégek, nem holnap. Tovább olvastam, és a legvégén ismét „végül néhány órára ismét betesszük a hűtőbe”. Nem baj, azért is megcsinálom.

A mai sütemény legalsó része a már említett zúzott keksz, kis tej, cukor egyvelege. Szépen belenyomogattam az új, szívecske alakú tortaformába. Ez eddig nem nagy ügy. A második réteg túróból, cukorból és habbá vert tejszínből áll. A tejszínig nem is volt baj. Szemét egy jószág.

Több dobozzal vettem, jó, nem a legdrágább fajtát, de nem is a legolcsóbbat, és mégis. De állítólag nem a márkanévtől lesz jó, vagy rossz. Mindegy. A forgótálas gép szépen keverte a habot, mikor egyszer csak belenézek a bödönbe, és valami túrós-leves borzalom van ott, ahol az előbb még a hab volt. Pedig a túró a másik edényben várta, hogy összekeverjem ezzel a keményre vert habbal. Hát ez nem lett kemény, összeesett. Nem volt savanyú, csak folyékony.

Túlverted a habot, vajat köpültél belőle. A tejszín egy ponton túlverve kicsapódik, ezért nem szabad így otthagyni. Kemény a hab, készen van, nem kell tovább dolgozni rajta.

Velem nem szúrsz ki, mondtam neki, és összekevertem így a túróval, és rákentem a kekszes talapzatra.

Így vajat raktál bele, a süti állaga teljesen más lett, itt pont nem, de más esetekben ez tönkreteheti a végeredményt. A vajjá vert tejszín a legjobban vajként hasznosítható.

A harmadik réteg könnyű: vaníliás krém. Ismét a robotgép dolgozott, összekevert tejet, krémport, meg egy kis vaníliás cukrot.

Jáj, le a kényelmi termékekkel! A vaníliás krémet el lehet sokkal bonyolultabban, de finomabb végeredménnyel is készíteni, az az angolkrém, a madártej leve is az

  • 1/2 liter tejbe kaparod egy rúd vanília magjait, felforralod
  • 5 tojássárgáját addig keversz 100 g cukorral, amíg egészen kifehéredik (inkább olyan margarin színe lesz)
  • a gázról pár perce mindenképpen levett (nem tu"zforró, jobb ha csak meleg, nem lehet 82 foknál melegebb ld. késo"bb) tej felét lassan, sugárban a tojáshoz öntöd, közben folyamatosan kevered
  • ezt a tojásos keveréket lassan, folyamatos keverés közben visszaöntöd a tejhez
  • megállás nélkül keverve, közepes lángon fo"zöd 12 percig az alja könnyen lekap érdemes Z vagy 8 as alakban keverni, ha 12 perc alatt még nem elég su"ru", tovább kell fo"zni
  • nem szabad 82 fok fölé hevíteni, mert akkor kicsapódik (magho"méro") de ha alacsony lángon csinálod nem lesz baj anélkül sem
  • ez egy jó krémalap, bármivel ízesítheto", magában, pohárban adva is jó

A végén felkentem a túrós rétegre. A süti teteje, a negyedik réteg ismét hab lesz, de most tisztán, túró nélkül. Reszkető bokával öntöttem a második doboz tejszínt a keverőtálba. Még egy kis cukor, és a recept alján valakinek a jó tanácsa, hogy érdemes habfixálót is tenni mellé. Vettem. Betettem. És állat lett. Kőkemény hab. Isten vagyok. Miért nem tudta a második réteghez is odaírni a megjegyzést a habfixálóról? Most már mindegy.

Ha keményre (nem túl) vered a habot, nem fontos a habfixáló, a házi süteménynek nem kell úgy állnia estig a hűtőpultban, mint a cövek.

Felkentem a vaníliás krém tetejére, szórtam rá egy kevés szárított hangyát, és betettem a hűtőbe.

Néhány óra múlva vettük ki, és ekkor mások is megállapították, hogy Isten vagyok. Egy hét múlva találkozunk.

Mivel küzdöttek először a konyhában?