Vihogva küldtem a hírt Annának és Vandának: “fiatal hölgyek körében újra terjed a hétvégi iszákosság”. Nyerítve röhögtem, mit nekünk szinglihordák, február közepén megvan az év poénja! Nem tudhattam, hogy pár hét múlva a helótageci a feledés homályába taszítja a politikus szavait, aki egyébként kettős tévedésben van. Kedves Uram, a fiatal (és már nem annyira fiatal) hölgyek nemcsak hétvégén tudnak iszonyúan beseggelni, pálinkát meg eddig is csak az nem főzött ebben az országban, aki nem akart.
A pálinkára születni kell. Vagy rögtön szerelembe esünk vele, vagy sosem fogjuk igazán szeretni. Nemcsak szeretni, tisztelni is kell, pálinkával nem lehet hozni a Mojito koktélok elfogyasztása után jelentkező kellemes szalonspiccet, ettől csak bebaszni lehet, a szó legszorosabb értelmében. Másnap ugyan nincs szaggató fejfájás és klozetgyomor, az aznapi hányás és izzadt, részeg ordítozás, majd ennek az állapotnak átmenet nélküli átcsapása sírva vigad a magyar magatartásba viszont garantált.
De a pálinka nem erről szól, hanem a gyümölcsről.
Tulipán formájú pohárból, szobahőmérsékleten javasolják a fogyasztását, lassan kortyolgatva, így érezhetjük legintenzívebben az illatokat és a gyümölcs ízét. A javaslatok ellenére úgy gondolom, nincs annál jobb, mint csontig átfagyva, hóban toporogva a fagyos januári hajnalon az ezeréves pohárból inni a disznóvágás előtt, és szeretem, mikor a férfiak egy húzásra megisszák, utána köhögnek, krákognak, elismerően biccentenek, összenéznek, majd az, akinek az üveg a kezében van, kérdés nélkül újratölti a poharakat.
Fiatal hölgyek is bátran rendeljenek vacsora előtt, a finom pohár kifejezetten nőies, először kérjenek cigánymeggyből vagy eperből készült pálinkát, élvezzék, hogy nem ciki pálinkát inni, sőt, választásuk jó ízlésről és szakavatottságról árulkodik. Később feltétlenül kóstolják meg a Göcseji körtét vagy a Gönczi barackot, innen egyenes út vezet a Jóska bácsi szí'vájához, azt úgyis olyan helyen kapják, ahol lehet krahácsolni utána és nem kell pironkodni, ha az van az üvegre írva, lófingató.
A két legfontosabb jogforrás, amely a pálinkáról rendelkezik, az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete. Ezek szerint a pálinka olyan gyümölcspárlat, amely a Rendelet II. sz. mellékletének 9. sz. kategóriája szerinti eljárással, Magyarországon termett gyümölcsből - ideértve a gyümölcsvelőt is - készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték, alkoholfoka minimum 37,5%.
A törkölypálinkára ugyanezek az előírások vonatkoznak, annak készítése során répa -, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított szőlőtörköly, borseprő nem használható fel. A pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni. A 2008. évi LXXIII. Törvény rendelkezik továbbá a különféle pálinkák megnevezéséről is, így pl. aszútörköly-pálinkának az a törkölypálinka nevezhető, amely igazolhatóan, teljes mértékben a Tokaji borvidék magyarországi termőhelyéről származó aszú készítéséhez felhasznált aszúszemek kipréselt tésztájából készült. 2009. februárjában a pálinka saját zárjegyet kapott.
Népi hagyományaink fertőtlenítőként, étvágygerjesztőként emlékeznek meg róla, mama például máig emlegeti, a csecsemők ínyét fogzáskor leheletnyi pálinkával kenték be az anyák, így zsibbasztva a feszülő ínyt.
Eredetvédett pálinkáink: a Szatmári szilvapálinka, a Kecskeméti barackpálinka, a Szabolcsi almapálinka, Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Újfehértói meggypálinka, Göcseji körtepálinka és a Pannonhalmi törkölypálinka.
A téli, kora tavaszi meghűléses időszakra készíthetünk mézest: körülbelül negyed kiló mézet melegítsünk fel kissé, öntsük egy üvegbe és töltsük fel pálinkával. Naponta rázogassuk meg, egy hét után fogyasztható. Bármilyen mézet használhatunk, olcsóbb és hatékonyabb megoldás, mint a patikába szaladni.
Az első tavaszi gyümölcsök kínálják magukat az ágyas készítéséhez. Egy nagyobb szájú üvegbe rétegezzünk epret, málnát, korai cseresznyét, azaz ágyazzunk meg a pálinkának – a gyümölcságy a teljes mennyiség negyede legyen – majd töltsük fel az üveget pálinkával. Mivel az ágyaspálinkát legalább három hónapig kell érlelni, a nyár folyamán hozzátehetünk más gyümölcsökből is pár darabot, fűszerekkel is gazdagíthatjuk. Pálinkának azért ne nevezzük ezeket, ahogy a sangria se bor.
Ha van lehetőségünk pálinkát főzetni, tartsuk be az ökölszabályt: csak egészséges, szép gyümölcsöt válogassunk össze, nincs olyan, hogy cefrének való. A fáról lehullott, ütődött, rothadt gyümölcsből nem lesz jó pálinkánk, most is fontos a kiváló minőségű alapanyag.
Uraim, húsvéthétfőn reggelizzenek bőségesen, egyenek valami zsírosat, különben a dél előtt pár perccel muszájból meglátogatott undok kolléganő se a látogatásnak, se a kórusban, ordítozva előadott „kertek alatt folyik el a kanális, megduglak én téged is meg anyád is” locsolóversikének nem fog örülni, kedden meg magyarázkodhatnak. Ha bírnak.
Törköly vagy szilva?
Utolsó kommentek