Hát még nem ettek egy jó gulyást, hol ettek volna? - nem tudok kibújni, külföldiek jönnek, oldalpillantás nélkül pucolom a répát, darabolom a zellert, inazom a lábszárat és már véletlenül se nyúlok a római köményhez. Szakácskönyvek maradnak a polcon, a belsőségek maradnak a hentesnél, ma az egyetlen és tökéletes választás: gulyásleves.
Hát igen, fel is tűnt, hogy nem pofából van, abból jobb lenne, micsoda szörnyűség!- kapom az arcomba félórás nyígás után. Pofát még sose ettek, és nem, nincsenek ráizgulva a lehetőségre, de örülnek neki, hogy a sok kollagéntől szaftosabb lenne a hús, mégse akarnak szaftosabbat. Úgy szerettem volna pofából főzni, majd szatyromban a lábszárral, nekikeseredve megfeledkeztem a hiányos mélytányérkészletünkről, így ki lábosból, ki bögréből eszi a gulyáslevest.
Utálom a lábszárat, kényes vendégnek főzve sok a resztli, de most úgy döntöttem, nem fogom kidobni, vagy egy máshoz felhasznált alaplébe ölni a lepucolt, húsos inakat, csúf cafatokat.
A csúnyáját pár csonttal alaposan lepirítottam, felöntöttem egy kevés vízzel, hagyma, répa, a zeller levelei, fűszerek és alaplét főztem belőle, ezzel erősítettem fel a gulyást, ami így sűrűbb és töményebb lett, mint valaha. Duplagulyásfuckyeah.
A recept egyszerű
- 1,5 kg marhahús (ha lábszár,kiinazva, de pofa, fartő jobb talán)
- 2 nagy fej vöröshagyma
- 1 kg krumpli felkockázva (szezonban újkrumpli, a héja nem túl elegáns, de kit érdekel?)
- 3 répa (felőlem elmaradhat)
- negyed zellergumó (felőlem elmaradhat)
- púpozott evőkanál fűszerpaprika
- csapott evőkanál, szárazon megpirított kömény
- só, bors, kevés szalonna, tálaláshoz felkarikázott hegyes erős
- víz helyett a csúnyájából és pár csontból főzött alaplé
A húst a szalonna zsírján alaposan körbepirítom egy serpenyőben, ráborítom a lábosban aranybarnára pirított, apróra vágott hagymával, megszórom a paprikával, köménymaggal, sózom, borsozom, felöntöm vízzel (alaplével) és puhára főzöm (legalább három óra). Amikor már puha a hús, beleszórom a feldarabolt zöldségeket, ressre főzöm és kenyérrel tálalom.
Csipetkével nem szoktam bajlódni, de egyszer a rendelkezésre álló láboskészlet hiányosságai úgy hozták, hogy az előételnek szánt velőscsontot is belefőztem, de az egy kipróbált és bevállalós csapat volt, csillogó szemekkel és még csillogóbb arccal imádtak érte.
A gulyásleves mellett még a paprikás krumpli, marhapörkölt és a töltött káposzta hasonlóan biztonságos választás.
Kinek főznek gulyáslevest?
Utolsó kommentek