Hogy a kutyatémánál maradjunk ma is, a nyelvet Attila küldte a kutyának, mert szív nem volt. Borjúnyelvet, a kutyának, hát oanalanyoskikkuttya, most is itt ül a szék alatt, feje a lábamon lóg, ülve alszik, leellenőriztem, nem, nincs beakadva a görgős lábak közé, így szereti, minél nagyobb érintkezési felületen lógni, mindegy hol, hogyan, csak nagy felületen. Borjúnyelvet akkor se kap, hiába szívtől szívnek küldemény. A kutya nem pincsi, Budapest nem Japán.
Pár hete a marhaszívet is elkoboztam, nem könnyű mindenevőék kutyájának, végül csak az aortás csúnyáját és a tisztítási maradékokat kapta meg, mi pedig szívpörköltöztünk egyet (flaxnival). Ugyanez történt most is, a babérleveles lében puhára főzött nyelvet megtrimmeltem, a bibircsókos bőr, és a meglehetősen finom, de rongyos izmok kerültek a tányérjába.
A többiből, mert volt otthon pár szem, zacskó alján megrepedt paradicsom, paradicsomos nyelv lett. Vacsora a kutya vacsorájából.
- egy borjú, marha, vagy sertésnyelv
- 3 pürésített paradicsom, vagy 2 dl paradicsomkonzerv, inkább üveges
- egy fej, apróra vágott vöröshagyma
- fél marék mazsola
- 2 cső csípős paprika finomra vágva, elsősorban jalapeno, de zöld hegyeserős, almapaprika is megteszi
- só, bors, olívaolaj, pár szál oreganó, babérlevél
- egy csokor, friss, zöld koriander, aki gyűlöli, annak petrezselyem, esetleg menta
A nyelvet két babérlevéllel és két szál oregánóval puhára főzöm. Kevés olívaolajon aranybarnára pirítom a hagymát, elkeverem a mazsolával, paradicsommal, paprikával, a megtisztított, kockára vágott nyelvvel és tíz percig összefőzöm. Tálaláskor megszórom a korianderrel. A paradicsomos káposzta édes szószához szokott exmenzásoknak gyanúsan ismerős lesz ez a mazsolás-csípős paradicsomszósz, de ez a cukor helyett használt mazsolától, csípőstől és a végén rászórt zöldfűszerektől sokkal érdekesebb, de még nem fotóznivalón egzotikus.
Ha nincs kéznél hulladék paradicsom, citromos-korianderes carpacciónak készítettem volna el, ahogy egyik kedves kommentelőnk szegény anyukája is tenne. A főtt, megtisztított nyelvet finom, minél vékonyabb szeletekre vágom, szépen egy tányérra rendezem. Meglocsolom citromlével, vagy lime-al, sózom, borsozom, megszórom a friss zöldfűszerrel (koriander, vagy petrezselyem, a mentát itt hanyagolnám, a paradicsomhoz illik olyan nagyon, itt a citrommal túl koktélosra venné a húst) esetleg kevés olívaolajat csurgatok rá és hidegen tálalom.
A nyelvhús gazdag kollagénben, és elég zsíros, ezért minden hosszan készülő recepthez, főzni, konfitálni ideális, finom alapanyag, a húsok szűk, hővel vajjá alakítható rétegéhez tartozik. Nyersen csúnya, ezen túl kell lépni, ettől még nem kutyakaja.
Hogyan készítik a nyelvet?
Utolsó kommentek