Márton nap környékén megszaporodnak az éttermi menükben a sült libacombok, libamell sztékek, ludaskásák és libamájak, Márton-napi akcióznak a baromfis pultok. Miért?

  Romantikus és ésszerű is a megoldás, de logikáját régen értelmetlenné tette a nagyipari állattartás. 2009-ben minden nap Márton nap.
   A baromfiudvar legkevésbé sem érzelmi és piaci alapokra épülő ciklusai miatt a liba szezonális termékként kezdte. A liba kikeléstől számítva 8-10 hónap alatt, novemberre érte el a vágósúlyt, ebből az időszakból az utolsó hetekben tömték, ha tömték. A fejlődési időszak nem ipari körülmények között előnyösebb tavasszal-nyáron, mint télen, így lett a libahús őszi fogás. Bárányhús tavasszal, libasült ősszel. A birkák még próbálják tartani magukat az ősi szabályokhoz, de a libák régóta megfelelnek az elvárásoknak, egész évben kapható friss liba.

Többféle liba kapható a piacokon, ezeket a kifejezéseket érdemes megismerni, aki minden baromfira vetítve érdekel, itt, a Magyar Élelmiszerkönyv ide vonatkozó fejezetében megtalálhatja:

Az istállóban külterjesen tartott kifejezés akkor használható, ha:

  • a telepítési sűrűség m2-enként liba esetén 15 kg élőtömeg;
  • a vágási kor liba: 112 napos vagy idősebb, 
A szabadtartás kifejezés akkor használható, ha: az istállóban a telepítési sűrűség és a vágási kor a b) pontnak megfelelő
  • a baromfi életének legalább a felében nappal szabad kifutóban tartózkodik, amelynek nagyrészt növényzettel borított területe legalább 4 m2/pulyka vagy lúd.
  • a takarmány a hízlalási időszakban legalább 70% gabonát tartalmaz.
A hagyományos szabadtartás kifejezés akkor használható, ha:
  • az istállóban a m2-enkénti telepítési sűrűség legfeljebb: lúd esetén 5 db (6 hetes korig 10 db), ha a hizlalás utolsó három hetében be vannak zárva 3 db, de legfeljebb 30 kg élőtömeg;
  • egy telepen az istállók maximális hasznos területe 1600 m2; 
  • egy istállóban nincs több állat, mint 2500 kappan, liba vagy pulyka;
  • folyamatos nappali szabadtartás van legalább: kacsa, lúd, gyöngytyúk és pulyka esetén 8 hetes kortól;
  • a nagyobb részt növényzettel fedett kifutó egy állatra jutó nagysága legalább: 10 m2 lúd esetén;
  • a baromfik lassan fejlődő típusú vonalból, fajtából származnak;
  • a takarmány a hízlalási időszakban legalább 70% gabonát tartalmaz;
  • a legkorábbi vágási kor: (pulyka, pecsenyeliba) - (140 napos,) liba (máj- és magret-termelésre): - 95 napos;
  • a befejező zárt tartás nem haladja meg:  libák és mulard kacsák esetén (máj- és magret-termelésre) 70 napos kor után a 4 hetet.

  Szent Márton legendája már sokkal romantikusabb. A IV. században, Szombathelyen (inkább Savaria) pogány szülőktől született szent megsegített egy koldust a fél köpenyével, majd beállt szerzetesnek, de szerénységében a püspöki cím elől a tyúkólba, a libák közé menekült, de azok gágogásukkal elárulták. Nem a libák, hanem a koldusok, és Franciaország védőszentje. A libák és Franciaország védelme két összeférhetetlen tevékenység lenne.
  A liba gyűlöletes jószág. Nagy, erős, agresszív és sose jár egyedül, de a húsa finom, ezért Márton napig liba-napok lesznek a Malackarajon is. Ludaskása, libamáj.

A libatömés témával nem fogunk foglalkozni. A Négy Koszos Mancsról és akciójáról már írtam egy véleményt, mások is, olvassák el ezeket, mert a libavédés nem a libákról, a tömött libák valós szenvedéséről, érzelmekről, állatvédelemről, hanem pénzről szó. Arról, hogy másnak legyen több, a mi kárunkra.:
Idegen állatvédőként ugrálni nem menő
Magyar libamájat akarok, nem franciát! 
kérem, oldják meg magukban ezt a kérdést, mielőtt elbillennek a kommentek a libanapokon, pláne a libamáj körül.

Kit kergettek meg gyerekkorában a rohadékok?