Ötvenezer okos, nagyméretű, rövidszőrű koca keres gazdát, ki fogadja őket örökbe? Vigyázat, büdösek!!!

A kormány sertéságazati stratégiájának alapja az állomány megduplázása: ennek első lépése az, hogy egy-két éven belül akár 800 ezer-1 millió sertéssel is nőhet a belföldi állomány, ha megvalósul a miniszterelnök által a közelmúltban javasolt, egy koca egy porta program - mondta az MTI-nek Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke szerdán Budapesten.

A szakember közölte: a háztáji, a családi és a kisgazdaságokban történő sertéstartási és hízlalási programban a VHT sajátos eszközeivel kíván közreműködni. Ennek jegyében készítette el azt a csaknem 100 oldalas szakmai kiadványt, amelyet az érdeklődők az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) ismerhetnek meg. A kiadvány szakmai segítséget kíván adni mindazoknak, akik a programban részt kívánnak venni. Németh Antal szerint reális az a cél, hogy a következő egy-két évben a jelenlegi mintegy 220.000 belföldi koca létszáma mintegy 50.000-rel nőjön a kisgazdaságokban. E növekmény a sertésszámban mintegy 1 millió darabos többletet jelentene.

A VHT elnöke ugyanakkor megjegyezte, hogy a programot csak intenzív kormányzati támogatással lehet megvalósítani. Utalt arra, hogy a program megvalósításához nemcsak - és nem elsősorban - anyagi eszközökre van szükség, hanem összefogásra, szoros együttműködésre, hogy a belföldön megtermelt árut, belföldön el is lehessen adni. Hozzátette: nemcsak az állattartókat, hanem a különböző üzemméretű feldolgozókat is támogatni kell annak érdekében, hogy a megtermelt magyar árut, sertést vegyék meg a külföldi alapanyag helyett.

 A VHT vezető szakemberei jelezték, hogy javaslataik egy részét már eljuttatták a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes államtitkárságára.

Forrás:MTI

 A magyar vegyen magyar árut téma legújabb fejezete a sertésállomány növelésére tett javaslat, aminek bájos részlete, hogy ezt a növekedést háztáji, családi és kisgazdaságokban, és intenzív kormányzati támogatással képzeli el. 

Ötvenezer eladhatatlan háziállat, állami támogatással. November elsejétől, aki örökbefogad egy menhelyi disznót kutyát, darabonként százezer forintot kap az államtól, love, peace, happiness, miii, hány Laguiole nyílt ki a zsebekben? Pedig a kocák semmivel sem érnek többet. Miért nem?

Ahhoz, hogy a magyar az ötvenezer koca kölkeiből elkészített magyar árut megvegye, annak nem az őstermelői piacra, vagy a szomszéd Pista bához köll eljutnia, hanem a teszkóba, vagy a cébéába, mert ott szokik vásárolni a magyar nép. Ehhez a családi gazdaságokban dédelgetett sertéseknek vágóhídon kell elpusztulniuk, és átalakulniuk vákuumfóliázott élelmiszerutánzattá. Egy nettó vágóhíd óránként 70-80 sertéssel bánik el, de van, amelyik többel.

Óránként. 70-80 darab sertés. Óránként.

Ezeknek a sertéseknek mellesleg hasonló minőségűnek, méretűnek kell lennie, tehát abba az egy órába nem szerencsés, ha bekerül Tóték zsíros, 180 kilós mangalicája, Kovács néni 150 kilós féldurocja, Szepesiék 120 kilósa, Kovácsék 160 kilósa, és még mindig nincs meg az egy, az az egyetlenegy üzemperc sem. Egy családi, vagy akár kisgazdaság nem sertéstelep, sertésnevelési kapacitása évi tucatnyi jószágot feltételez. Ha mégis átmentek a poszák a gyártósoron, megnézem azt az ábécét, amelyiknek a pultjában békésen megfér háromféle zsír-szalonna arányú karaj. Nem fér meg, a nép szereti a szabványokat, a nép szabványt kér, amit kizárólag sertéstelepeken lehet előállítani, amit mellesleg az EU nem támogat. Tetszettek volna az EU-ba lépés előtt gondolkodni. Vagy most egy jó hamburgeradó az import sertéshúsra?

Van még baj. A sertés büdi. 

Ötvenezer kocát mondjuk elosztom tízzel, ez ötezer család, ötezer porta. Az egyenlő húszezer telekszomszéd. Feltételezem, az újdonsült befogadó családoknál eddig nem volt sertés, új helyeket kell kialakítani. De. A sertés simán van olyan jó arc, mint a kutya, csak BÜDÖS. Ezzel még az önkormányzatok is tisztában vannak, ezért jelentősen korlátozzák a belterületi állattartást, például a sertéstartást nem is engedik. Mert a nép nem szereti a büdöset. Marad a külterület. Ötezer tanya kerestetik, ahol még nem tartanak jószágot. És nem is akarnak.

Mert a nép nem akar sertést tartani. Ha akarna, tartana. Ilyen a természete neki, képes önállóan gondolkodni, dönteni. A sertés ugyanis nem drága, de felnevelni drágább, mint megvenni a boltban, ráadásul hiába adná el a szerencsétlen, nem tudja, mert az egész világország a nagyipari sertéstenyésztés kimeneti nyílásán kitojt egyendisznókra van kiépítve.

A népnek nem köll a sertés, fölösleges ráerőszakolni, mert a sertés nem horgászbot, hanem hal, és a menhelyeken cukiskodó kiskutyákat sem költöztetjük random lakásokba egy boríték pénz kiséretében.