Tegnap kiderült, főzhetjük. Hogy hogyan, azt még nem tudjuk. Illetve a pálinkafőzést nagyon is tudja a magyar, az új kereteket nem ismerjük, de azt mi se gondoljuk, hogy majd úgy lehet otthon pálinkát főzni, mint teát.

Vigyorgok, mert én nem szabadságharcnak nevezem az otthoni pálinkafőzést, hanem nemzeti sportnak. A magyar ember, aki a dögöljön meg a szomszéd tehene mentalitást genetikusan örökíti át nemzedékről nemzedékre, érdekérvényesítésre pedig a névtelen levelek írását látja a lehető legjobb megoldásnak, egyetlen dologban bizonyult összetartó közösségnek, az otthoni pálinkafőzésben.

Nem számított, hogy düledező vályogviskó a falu szélén, a hobbikert fabódéja vagy nyolcadik emeleti panellakás, a magyar pálinkát főzött. A kezdők kuktával robbantották szét a konyhát, a szűz kezű önjelölt mester a desztillálás folyamatát izgalmában végigkóstolta, egészen a magzatpózba merevedő részegség állapotáig. A magyar főzött, főz, és főzni is fog. A bérfőzés és a cefrézés – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával – eddig is legális tevékenységnek számított, tiltva az otthoni főzés volt.

Saját gyümölcsöskertjéből származó gyümölcsöt kedvezményes adó – mely a jövedéki adó 50 százaléka – megfizetése mellett bárki hivatalosan lefőzetheti egy erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező szeszfőzdében. A bérfőzető évenként - gyümölcstermelő háztartásonként - 50 liter 86 fokos pálinkát főzethet. (Ez 50 fokos pálinka esetén 86 liter évenként.). A bérfőzés szolgáltatás, a főzető a főzési díjat és a bérfőzési szeszadót fizeti meg a pálinkafőzdében. Az így készült pálinka kereskedelmi forgalomba nem hozható.

Papa boros volt, aztán az sem, az infarktus után egyszerre tette le a kancsót és a cigarettát. Apu sörös, így sokáig kimaradt az életemből a pálinkafőzés szertartásos élménye. Mostanában kijut belőle, eleinte felvont szemöldökkel figyeltem a hetekig ködös tekintettel, láthatóan nem evilági tartományokban tartózkodó barátunkat. Cefrézik, legyintett a felesége.

Hetekkel később megszólal a telefon, izgalomtól elfúló, remegő hangon csak annyit mond, gyertek este, készen van! Este aztán másfél órát állunk a nyári konyhában pohárral a kezünkben, míg ő a bontatlan üveget dédelgetve részletesen elmeséli, hogyan készült ez a csoda, megszólalni, leülni, kérdezni nem lehet, inni sem, mert az istennek nem tölt, csak mondja, mondja és mondja. Aztán megkóstoljuk az előzőt, hogy legyen összehasonlítási alapunk, aztán a Jóskáét, hogy el tudjuk mondani, az övé jobb.

A kisüsti pálinkafőzés technológiáját, köszönhetően ezeknek a szeánszoknak, már fejből tudom. A jó pálinkához mindenekelőtt gyümölcs kell, olyan, amit szívesen fogyasztanánk is. Érett, egészséges, édes gyümölcsök. Ebből lesz a cefre. Cefrézés előtt alaposan át kell mosni a gyümölcsöt, szokták úsztatni is, hogy dagadjon. A csonthéjasokat ki kell magozni, ledarálni és érni hagyni. Ez alatt az idő alatt a gyümölcs bő levet enged, forr, habzik, a mester ezt előszeretettel kevergeti, ne tegyék, orrfacsaróan büdös. Az érés több hétig tart, az a lényege, hogy a gyümölcs cukortartalma a lehető legkisebbre csökkenjen. Ha kellően megérett, jöhet a főzés. Előkerülnek a térdcsapkodós röhögésre ösztönző, apáról fiúra öröklődő, vagy saját készítésű rézüstök, a mester gyermeknek kijáró gyengédséggel simogatja, büszkén nézegeti, majd munkára fogja. A kisüstis pálinkafőzés első fázisában gőzt vezetünk a cefrébe, ez állandó hőmérsékletet biztosít, és jól átjárja, nem engedi lekozmálni. Mikor a cefréből kiválik és lecsapódik a gőz, ezt felfogjuk, ez az alszesz. A második fázis a finomítás, ekkor az alszeszt főzzük gőzzel, a gőzök lecsapódása után már pálinkáról beszélünk. Az első pár liter pálinka az előpárlat, vagy rézeleje ez egy méregerős, 85-90 fokos ital, amit a főzőmester elenged. Az középpárlat elválasztása az elő- és utópárlattól nagy szakértelmet kíván, itt dől el a pálinka minősége. A kész pálinka alkoholtartalmát jó minőségű desztillált vízzel állíthatjuk be, 48-51 fokosra.

Hogy az ital íze kiteljesedjen, fahordóban vagy rozsdamentes fémtartályban érlelik három-négy-több hónapig, már akinek van türelme.

A pálinka ugyanolyan bizalmi dolog, mint a hentes. Előállítása megfelelő felszerelést, de ami ennél is fontosabb, nagy szakértelmet kíván. Nem gondolom, hogy a bejelentés után megszaporodnak a lelkes hobbisták, akik egymás sarkát taposva rohannak üstöt venni és lángoló tekintettel főznek három kiló cigánymeggyből önmaguk szórakoztatására pálinkát. Valljuk be, eddig is megvolt a biztos forrás, tudtuk, hol, kitől lehet remek pálinkát venni. Aki akart főzni, már megtanulta, elsajátította a technikát, az apró trükköket és főzött eddig is.

A lelkes otthoni főzés mellett, a pálinka elnevezés tisztázásának segítségével az elmúlt évtizedben szépen kinőttek a kiváló pálinkákat készítő manufaktúrák, amik termékeikkel rendbetették a pálinka presztizsét. Tíz éve csak a vidéki lányok és a nagyfiúk pálinkáztak a diszkóba', pontosabban kóserszilváztak, mert a nyári konyhától távol ez volt az egyetlen lehetőség a rokonok, haverok otthon főzött pálinkájának színvonalára. Vagy az Unicum, de a pálinkát jobb' szerettük, pedig ciki volt mindkettő, a viszki nem volt ciki, meg a vodka, de álltam már méregdrága belvárosi díszbár közepén üveg sörrel, de Bea, te is látod, hogy rajtunk kívül itt minden nő kurva, és te is úgy vagy öltözve?               2010-re Panyolai, Csetényi, Agárdi és társaik főzetei messze és magasan verik a fejlődést nem mutató, sokszor karcos, brutális, kerítésszaggató házi pálinkák nagy részét. Ritka az olyan szép és tökös pálinka, mint ekkerjozé, ami lazán felveszi velük a versenyt. Ezért ez az intézkedés majd annyiban érinti a pálinkafőzdéket, mint a balatonszemesi Kistücsök étterem vadasát a nagymamám vadasa. Említettem már, milyen jó pálinka van a Kistücsökben?                                                                               -Anna

Lehet (itt a kommentekben nem lehet) habzó szájjal populistázni, kettősmércézni, több millió magyar alkoholistát vizionálni, felháborodva másbajunksincsezni, afűésakokainmiértnemezni, és ki ne hagyjam az ezért tart itt ez az országot, de nem történik más, mint ami eddig történt: a magyar ember főzött, főz és főzni is fog, legfeljebb máshogy hívják majd a kedvezményes adót a pálinkája után.

Főztek eddig is?