Brrrrrr. És? A sört se szerettük gyerekkoromban, most meg itt a kezemben a korsó, szóval érted hogy van ez.
Két kabalaolvasónk, akik mindig, még a legsötétebb pillanatokban is megjelennek és értelmet adnak a napnak, szombaton két üveg aquavittel köszöntötték a Malackaraj.hu születését, és emlékeztettek, itt az ideje felvállalni a rossz szemeimet, vagy kontaktlencsét csináltatni.
Másodszor ittam az élet vizéből, és ha nem szeretetből kapom, ahogy az elsőt, képtelen lennék az életet kötni ezekhez a kőkemény piákhoz. Először Izlandról kaptam a hakárl mellé egy zöld palackos Brennivint. A Brennivint a rohasztott cápahúsra, a hakárlra csapkodtuk lefelé, így nem tudtuk tisztán értékelni kvalitásait, de a határozott, és kedves édesköményillatú szesz jól illet a faragatlan húshoz.
A két kis aquavit is erősen köményillatú, bár az erjesztett burgonya, vagy gabonaalapú italt nem csak köménnyel, hanem ánizzsal, kardamommal is ízesíthetik.
Értelmezhetetlen a kömény ebben a féldekás szövegkörnyezetben, de az arannyal megírt, 19. századi dizájnba csomagolt illat mögött nem gulyásleves, alkohol van. A csípős, karcos ital lecsúszik, a kömény mellé kanalas köptetőből húz egy szép fehér csíkot, utóíze száraz, köményesen alkoholos, rég köhögtem ilyen jót. Nem túl erős, 40%-os lehet, mégis összeránt, sehol a finom pálinkák selymessége, gyümölcse, sehol a vodka steril, néha mégis meglepően bársonyos céltudatossága, az aquavit mintha szándékosan akarna ölni, módszere nyílt, kiáll, arcbalő. Ez az ital az üvegben hordozza a figyelmeztető feliratot, az alkohol öl, butít, nyomorba dönt.
Nem ittam még semmit, ami ennyire az alkoholról, az ivásról szólt volna, tiszta, célirányos csapatás. Szeretem az egyértelmű, lecsiszolt élű, szögletes dolgokat, és az aquavit ilyen. Hogy finom-e? Nem, de a hakárl se finom, mégis élmény, és ha úgy alakul, megint meg fogom kóstolni.
A .hu-n összegyűjtöttük a savanyúkáposzta és hús ételeinket.
Toros vs. Székely vs Lucskos vs. Rakott
vagy mindegyik?
Ittak már az élet vizéből?
Utolsó kommentek