Ritkán nyomom fel az agyam, de a méreten aluli halrablástól és a karácsonyi pontykínzástól öklendezni tudok.
A magyar, mert vonzódik a szívkoszorúér-megbetegedésekhez, és mert rossz az ízlése, évente egyszer vesz halat, pontyot, karácsonykor. Utálja, és utálni is fogja, mert ilyenkor a megnövekedett kereslet miatt tonnaszám kerülnek be a legszarabb, pocsolyában tenyésztett dinoszauruszok, egyed, megérdemled, örülhetsz hibás elméleted visszaigazolásának, anyukám, ezért nem eszünk pontyot, zsíros és pocsolyás, pfeeej.
Anya élve kéri, mert retteg a hülyéje, megromlik a téli csomagtartóban két óra alatt az a hal. Meg úsztatni akarja a kádban három napig, hogy kimenjen a pocsolyaíz, mintha a ponty egy foltos póló lenne. Mit is hinne, az összes külső inger életében a mosóporreklám, eddig jut, ezt érti. Nem, aznap nem lehet megvásárolni, ezért élve akarja tárolni, mintha fagyasztva nem lehetne, mintha nem lenne mindegy az évi egy halnak, volt-e fagyasztva, vagy nem. Mintha olyan szintű ínye lenne a családnak, akik ezt kiszúrják. Dehogy szúrják. Mintha anya Michelin- csillagos szakács lenne. Dehogy az, szekrénye tele levesporral és üveges mártásokkal. Anyu ölni, bontani se tud szakszerűen, apu se, ezért sok ponty szenvedése tovább folytatódik a vértől és nyálkától iszamos konyhakövön. Anyu sose hallott a keserűfogról, benne is hagyja. Az ilyen egyen krumplit, lefóliázott tarját, ne akarjon ponytot ölni.
A pontyra, őzre, a vadakra nem vonatkozik az új csilivili állatvédelmi törvény se, de aranyhalat, azt ne rakjál gömbakváriumba.
A ponty egyik kedvenc halam, ettől még simán megölöm, de tisztelem annyira, hogy ez gyorsan és fájdalommentesen történjen. Aki nem tiszteli az ételét, az csak zabál, még egy állat étkezési kultúráját sem éri el, mert a tempós gyilkolást minden ragadozóállat sikeresen gyakorolja. Csak anyu nem, mert nem ragadozó, ezért nem érti, megveszi a legolcsóbb téglás fűszerpaprikát, ezzel fogja összebarmolni a fulladásos halált halt potykát. Szar lesz, milyen lenne? Meg is érdemli, majd rántott pulykamellel, tonnányi süteménnyel, kenyérrel, krumplival, sok rennie-vel zabálják végig a karácsonyt, és 36-os BMI-indexes apának ötvenöt évesen egy hideg reggelen zsibbadni kezd a bal karja, és szúr a bal oldala. Azt a szúrást a ponytnak kellett volna éreznie, a halasnál, a fejében, majd semmi mást.
A másik halkatasztrófa az alulméretes halak árusítása. Láttam eleget, halasnál, sőt hiperben is van ilyen, nem a rabsicokról beszélek, számlára vett, számlára értékesített alulméretes halakról, (akkor kiegészítés: bizony akármelyik hal érkezhet vadvízből, eredete nehézkesen lekövethető garantáltan, a biztos módszer, hogy nem veszem meg a méreten alulit)
Az alulméretes hal nem csak morálisan kérdőjelezhető meg, mint a pontykínzás, hanem a faj fenntartását veszélyeztető akció (a halak méretszabályozása azért olyan fontos, mert így tudnak ívni egyet-kettőt a kifogás előtt). Ennek ellenére nem kell sokat keresgélni a hófehér kereskedelemben egy <30 centis süllőért, <40 centis (faroktőtől mérve!) csukát, amiknek a gasztronómiai értéke se sok, hús-szemét arányuk rendkívül rossz, már csak ezért se vegyék meg.
Az alulméretesen fogott halak lerablásának és árusításának beszüntetése nem egyéni szocproblémám, konkrétan tilos, legyen szíves baszogassa a szabályszegőket a felelős állami szerv, oszt jónapot. A halvédelmi bírság a törvény által meg nem engedett módon történő horgászás, halászás esetén 50-500 000 Forintig terjedhet, köztartozás módjára, adóként behajtható. Mert:
(Hhtv. 38., 39. §) - A méretkorlátozással védett halfajokat csak akkor szabad kifogni, ha a meghatározott hosszméretet elérték. A legkisebb fogási méret a halak orr csúcsától a farokúszó tövéig mért testhosszúsága. A méretek felsorolása olvasható az állami horgászjegyen. (vhr. 25. § (1) bek.) - A fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt fogási méretnél kisebb halfaj egyedét akár élő, akár élettelen állapotban van, haladéktalanul és kíméletesen kell a vízbe visszahelyezni. (Hhtv. 40. §)
Magyarországi méretkorlátozások a bevásárláshoz:
- Menyhal 20 cm
- Kősüllő 20 cm
- Sebes pisztráng 22 cm
- Szivárványos pisztráng 22 cm
- Ponty 30 cm
- Fogassüllő 30 cm
- Pisztrángsügér 30 cm
- Márna 40 cm
- Amur 40 cm
- Balin 40 cm
- Csuka 40 cm
- Kecsege 45 cm
- Harcsa 50 cm
A pontyokkal kapcsolatban nem csak a fogyasztókat kérem, inkább a halasokat, áruházakat, ne adjanak ki élő pontyot a tankokból. Ha így döntenek, a sajtóközleményt nyilvánossá tesszük, ezzel támogatva a normális halértékesítést, ne legyen a karácsony az országos pontyszopatás ünnepe, épp eléggé utálom anélkül is.
Bezzeg régen ettük a halat, nem is keveset
A portálon maradtunk a haltémánál kétszázéves halreceptek kétszázéves könyvekből, de magyarra fordítva, mértékegységeke bontva, a romantikus közszolgálatiság jegyében. Gombás fogas, harcsa borjúval és szardellás csuka, egy könyvajánló keretein belül.
Remélem senki se cipel haza nejlonszatyorban pipáló pontyot és arasznyi fogassüllőket.
Utolsó kommentek