Mikulás idején volt otthon sok körte, de csak egy fajtát lehetett kapni, a Kobakkörtét, aminek a közneve Alexander, a hivatalos meg Bosc. Ez volt a Körte. Hosszúkás, sárga télre megérik, édes, leves és puha. Kicsi izék maradnak utána a számban, amiket sokáig lehet még evés után rágcsálni, amiről senki sem beszélt. Hallottunk még a császárkörtéről meg a vilmoskörtéről, amiből a pálinkát csinálják, de fogadni mernék rá, hogy sokan nem tudták velem együtt, hogy néznek ki, és milyen az izük. Most, hogy a pálinka elnevezés védett lett, kiderült, hogy a vilmoskörtéből készült töménnyel is baj lehetett, hiszen azóta se hívják pálinkának a régi idők magyar minőségi italát.

Ismertem még a vackor nevét, amiről nem tudtam, hogy az a vadkörte, csak azt, hogy Süsü azt gyűjtötte magának, és egy unalmas verses gyerekmese főszereplőjének is az volt a neve. A vadkörte mindenhol előfordul, könnyen, a nemesített körték segítségével szaporodik, bármelyikkel, bárhol, bármikor. Ettől aztán bármilyen formája lehet, amit egy körte fel tud venni. Kenyérsütés után aszalták a kemencében, a pálinkafőzésen kívül a káposzta savanyításakor használták.

A körtének több ezer változata van, csak Magyarországon két-háromszáz félét tartottak gyümölcsösökben, mindnek megvolt a maga érési ideje, felhasználási területe. A magyarországi körték első ismert felsorolása 1730-ban született. Bél Mátyás nyelvész, történész és földrajztudós is megemlítette, hogy a többszáz fajtát lehetetlen számba venni, a következő fajtákat ismertette érési sorrendben. Muskotálykörte, augusztusi körte, árpával érő körte, zabbal érő körte, zöldkörte, aprókörte, borízű körte, lőrinckörte, a bíborvörös Lukrétia körte, károlykörte, sárga adorjánkörte, királykörte, császárkörte, papolci körte, barátkörte, mézízű salzburgi körte, barna szerecsendió-körte, viaszkörte, aranykörte, mustárkörte, húsos körte, vérkörte, poloskakörte, tömjénkörte, pergamotikai körte, és Macarius körte.

Ezek a körték mára megváltoztak, mert nem csak a vackor házatáján érdemes körülnézni, a körték össze-vissza porozzák egymást, kereszteződnek, mert a körtefa saját magát nem tudja beporozni.

A körte csak korlátozottan nevezhető szezonális gyümölcsnek, hiszen nyár elejétől ősz végéig, majdnem fél éven keresztül érnek be a különböző fajták, és utána is sokáig ehető marad, mert úgy szokták leszedni, hogy a ládában még tovább érik, így majdnem egész évre el lehetne húzni a körteszezont, ahogy az almát is. Nem okozna nehézséget minden hónapban az éppen aktuálisan beérő fajtát árusítani, ami nem csak változatosságot jelentene, hanem azt is el lehetne kerülni, hogy éretlen körtét kelljen venni. Így viszont marad négy fajta, mással ritkán találkozhatunk.

A világ egyik legismertebb fajtája, a Conference éretlenül zöld, éretten zöldessárga, puha és édes. Héja nagyob vastag, kemény csomagolópapírként borítja be a nem túl karakteres, de kellemes húst.

A Fétel apát körtét abate néven árulják Magyarországon. Szeptember közepén érik és sárgászöld színű, piros folttal a napos oldalán. Szívós héjú, enyhén savanykás, nagyon légazdag, ezért biztonságosan csak szívogatással összekötött harapással fogyasztható gyümölcs.

A kobak/Alexander/Bosc körte barnás héja nem zavaró, állaga grízes, kevésbé lédús, jól harapható, íze kicsit diós, mély, talán ez a legfinomabb, és nagy valószínűséggel ezt ettük gyerekkorunkban is.

A vilmoskörte a  legelterjedtebb körtefajta a világon. Túltengőn parfümös, illatos gyümölcs. Héja észrevétlen vastagságú, de íze harsány dezodor.

A körte máig az egyik kedvencem, mert gyümölcshúsból nyele van az almának, amit egyből le lehet harapni, könnyebben adja meg magát, mint az alma, mégsem folyik rossz helyre az édes leve, mint a baracknak.

A körték letudva, de ismeri a most érő erdei gyümölcsöket, például a seggvakarót is? És egy jó recept a csülkös pacalos kolbászra? A .hu mai ajánlata.

Eddig is felismerték a Vilmoskörtét?