Fogadjunk, hogy nem!
Mérsékelten érdeklődöm a direkt tojásfogyasztás iránt, így a tökéletes módszert a tojás és cukor (és szték) fogyasztás iránt fokozottan érdeklődő Orosz Pétertől, rajta keresztül Julia Childtól tudtam meg. Ez még a film előtt volt, mi már akkor ismertük Julia Childot, és van olyan is, aki előbb szexelt, mint mobiltelefonált.
Az általános rántotta, sokszor mindhiába kerül alá egy fél sertés hátaszalonnája, mégis kiszárítják. A rántotta általában pont olyan, mint a nyavalyás bőrünk, szárazon hámlik, de zsíros. Mert vízhiányos. Ezen lehet segíteni.
- egy serpenyő, lehet vas is, semmi extra, villa, mélytányér
- két jó minőségű tojás
- két evőkanál vaj
- só, bors
A tojást nem kell agyonverni. Megszámoltam, tíz belecsapás és kész. Só, bors. Közben a serpenyő a vajjal a legmagasabb lángon melegszik a tűzhelyen, amikor már forr, beleöntöm a tojást. Azonnal felúszik a vaj tetejére és hólyagosodni kezd. Magamtól eltávolítva és közelítve rázogatom, szépen feltekeredik. Pár másodperc, elég ha éppen megsül, belül maradjon krémes, mire kiemelik a vajas serpenyőből, és tálalják, pont elkészül. Ebben az esetben a vaj a tökéletes zsiradék, édeskés íze többet hoz ki a tojásból, mint a kesernyés olívaolaj vagy az az állati zsírok. A semleges olajok ártalmatlanok, de nem is adnak semmit a rántottához.
A végeredmény összehasonlíthatatlan a villával agyongyilkolt, szakadt, száraz, és zsírtól csicsogó rántottákhoz képest. Habos, levegős, könnyű, és ha jó a tojás, nagyon finom, nem kell bele semmilyen adalékanyag, se hagyma, se kolbász.
Szoktak rántottát sütni?
update kérdés: Előbb szexeltek, mint mobiltelefonáltak?
Utolsó kommentek