Ha totemállatra hívunk vendégeket, a desszert szerepe olyan, mint horrorfilmben az először meghaló csajé: kihagyhatatlan, de teljesen súlytalan. Ilyenkor tutira megyünk: gyorsan elkészíthető, biztosan sikerülő desszert kell, ami nem vált ki szélsőséges érzelmeket. Vagy mégis, de ez ne a befektetett munka függvénye legyen. Mondjuk valamilyen crumble. Mivel a totemállattal egyidőben kaptunk egy kisebb rekesz szilvát, elmeséljük a szilvásat.

A crumble magyarul morzsasüti. Egy tűzálló bármibe feldarabolt gyümölcs, ha muszáj cukor, a gyümölccsel megegyező pálinka (ez majdnem muszáj) rá morzsa, sütő. Teljesen fogalmatlanok is el tudják készíteni, de gyakorlottak is boldogan fogják behabzsolni.

A felkockázott szilvát megszórtuk kevés cukorral, rátörtünk némi rózsaborsot, ráreszeltünk gyömbért és mivel egészen véletlenül volt kéznél szilvapálinka, abból is öntöttünk rá egy féldecit. Amíg ez pihent, elkészítettük a morzsát.

A morzsához egyenlő tömegű puha vajat és nádcukrot gyúrtunk össze valamivel több mint kétszer annyi liszttel. Nekünk épp 20-20-50 dekával jött ki az ideális morzsa, de a lisztet fokozatosan adagoljuk, mert kevesebb is elég lehet, ha épp olyan az időjárás vagy a csillagok állása. Minél több a liszt, annál kisebb szemcsékre fog morzsálódni a keverék.

A többé-kevésbé hivatalos álláspont szerint a crumble morzsája: 

  • 1 rész hideg vaj
  • 1 rész liszt
  • 1 rész porcukor (fehér)
  • 1 rész mandulaliszt
  • csipet só

A szilvás anyagot lecsöpögtettük, kivajazott tepsibe raktuk és beterítettük a morzsával. A morzsát elmorzsálás és sütés előtt jobb visszahűteni, akkor sül és nem olvad ki belőle a vaj. Előmelegített, 180 fokos sütőben szűk 20 perc alatt lett kész.

Vaníliafagylalt nagyon illik hozzá, de mi a lecsöpögtetésnél lecsöpögő szilvás-pálinkás sziruppal elkevert tejföllel tálaltuk.

Itt a szilvaszezon, sütnek crumble-t?