Zsuzsa néninek, és Rosa Mariának

Nem szeretem a likőrt, hogy szeretném, a pálinkát szeretem, de vodkásüvegből a házi, az nagyon más.

Nagyon be kell már rúgni 14 évesen, ennél csak egy fontosabb probléma adódik a kamasz mindennapjaiban, a szüzesség elvesztése, majd később az ezzel szorosan összefüggő tevékenység minél bonyolultabb képletekbe rendezése. Utóbbira mindenkinek van egy kínos története, ha többször megeshetne, több is lenne. A lányok ezt megoldják, alkohollal barátkozásukat sokszor pancsolt likőrök rondítják össze, jól megalapozva a tucatnyi kínos történetet ebből az életszakaszból, ha már szűzességet csak egyszer lehet elveszíteni. A likőröknél csak a koccintós borokkal és a csavaros kiflikkel kell óvatosabban bánni, ezektől lerészegedni, pláne izomból, falkaszellemből, nagy öngól.

Ahogy az oviban a lányok kapják a rózsaszínt, úgy kerülnek később a kezükbe az édes lónyálak. A fiúk nem likőröznek, felénk a lányok se nagyon tették, mindenki pálinkázott, Pestre kerülve nem is értettem, mi ez a béliz és vodkanarancs téma, egy kóserszilvát kérek, jó, nincs -jóval a Pálinktörvény előtt járunk, a bolti pálinka alapértelmezésben nem volt még iható, kivéve kóserszilva- akkor Unicumot. Sokkal később még hülyébben éreztem magam a procc, de második nézésre kurvázós helyen a sörösüveggel a kezemben, ahol csak ágyasok voltak. Hiába Heineken dizájnalu istenkínja, akkor is sör, míg az összes kurva, és kurvának öltözött barátnőm, a legdrágább szálloda tövében csicsás koktélokkal táncolt óvatos, de Shakirás seggrázással, taszító parlamenti képviselők és idétlen olaszok nyálfolyatásának kellős közepén. Beja, húzzunk, itt mindenki kurva rajtunk kívül. De én pasizni akaroooook. Itt még kereshetsz is vele, de inkább hívom a taxit. Várjál megiszom ezt a bélizt. Szóval nem iszom édeset, mert mielőtt berúgnék, hányok tőle.

Kivétel a vodkásüveg.

A vodkásüvegben szállított likőr teljesen természetes párosítás. Házipálinkát se kapok másban, azokat húz elő a kabátja alól minden kedves pálinkafőző ismerős, de a pálinka eredete és a vodkásüveg közötti összefüggés pusztán csavaros záródású praktikum, nem alkotnak semmiféle egységet.

A likőrt és a vodkásüveget, ha a likőrben vodka az alkohol, szoros kötelék köti össze. Likőrt, amig lehetett kapni, és ki lehetett fizetni a gyógyszertárban, mindenki tisztaszesszel készítette. Pár éve a tisztaszesz ára, és beszerzése nevetséges kínszenvedéssé vált, maradt a kevéssé karakteres, de a sarki éjjel-nappaliban is beszerezhető vodka, és üvege, más szeszből nem érdemes likőrt vegyíteni.

Ahogy apák, sógorok és nagyapák főzik a pálinkát, úgy anyák és nagymamák a mesterei a likőröknek. Két likőrmestert ismerek, bonyolult mozaikokból rendeződő családom következtében ők is a nagymamáim, Zsuzsa néni és Rosa Maria.

A fagyos, befűthetetlen panelban szerettem meg a tojáslikőrt, amit Zsuzsa néni főzött és ami a tárolás közben kiskanállal fogyasztható minőségűre sűrűsödött, és mexikói nagymamám, Rosa Maria fahéjas tojáslikőrjében (ott rompope) megdöbbenve fedeztem fel a madártejünket. Rosa Mariát neveltetése akadályozta a vodkásüveg használatában, ott a likőr gyönyörű, metszett kristálypalackba került. A tojáslikőr, hiába minden likőrök legtöményebb, legnehezebb változata, jó kézzel, érzékkel főzve nem gejl, hanem a tökéletes téli ital, alkoholos madártej, szeretem, de csak a házit, csak a jó egyensúlyút.

Rosa Maria már nem készít nekünk több likőrt, ezért a portálon a kétszáz éves magyar kávé, az olasz limoncello, és csokoládélikőr pontos, egyszerű leírása mellé az ő tojáslikőrjének receptjét is felraktuk, készítse el mindenki magának.

 

 

Melyik a kedvenc likőrjük?