Végre elmehettünk gombászni. Eddig is elmehettünk volna, csak minek, de szombaton úgy tíz kiló cseh kucsmát szedegettünk össze egy erdőben, Bagi István szarvasgombász irányításával. A kutyák örjöngve röpködtek a kidőlt fatörzsek felett, ették és dúvadként tarolták a gombákat, Papi kakiba hempergett, volt, aki rosszul lett a másnaposan hajlongástól, láttunk zöld levelibékát, és ragyogó, nászruhás gyíkokat. Cukik voltak mind.

Első sikeres gombászásunkkal végérvényesen bejelentjük a tavaszt, egyik alapanyagcikk követi majd a másikat. A kucsmagombák közül először a legkevésbé finom, a cseh érkezik meg az avar alá, ezt követi a hegyes, majd az ász, az ízletes kucsmagomba. De az első hozza a napsütést, ezzel kompenzálva szerényebb ízvilágát.

Papi egy büdös gyökér, ízlése nem mérvadó, nekünk nyersen nem ajánlatos elfogyasztani (a kucsmagombát, de Papit se, még rúgkapálna). Túl sok megmunkálást, túlzott hőkezelést, fűszereket ez a gomba sem igényel, és mint minden tavaszi alapanyag, bátran kombinálható a vele egy égövön, egy időben érő terményekkel. 

Gombászni ilyen jó, a mozgóképen egy, a szokásosnál is accidental penisebb kucsmagombával, gombászkéssel és érintőképernyős mobiltelefonokkal abuzálunk egy méretes, öltözéke alapján travi pártállású hernyót.

Első körben jöjjön a legegyszerűbb, a szombati gombászáson mellékesen egy zacskóba tépkedett turbolyával ízesített kucsmagombás tagliatelle. Tagliatellét már álomszerűt tudok nyújtani, közben a felkaromra és a vállaimra gondolok, így duplán visszakapom a tésztára fordított időt. A recept nem nagy szám, a gombákat vajon addig párolom, amig összeesnek, ha lett volna itthon tejszín, azzal is összeforralom, elkeverem a kifőzött tésztával, sózom, borsozom és megszórom a friss, apróra vágott turbolyával. Vagy medvehagymával. Vagy mindkettővel.

 

Még több recept a kucsmára:

A kucsmagombák ráadásul biztonságosan szedhető, jól felismerhető társaság, ettől függetlenül vigyék el bevizsgáltatni a zsákmányt.

Tisztítása nem macerás, ha közvetlenül felhasználás előtt negyed órára vízbe áztatják és egyenként leöblítik, így a föld maradéktalanul eltávolítható a redőkből és a kalap alól. Ha túl sokat sikerült szedni, a kucsmagomba jól tűri a fagyasztást és szárítható is (60 fokos, ajtórésbe eszközölt fakanállal szellőztetett sütőben 3-4 óra alatt kiszáradnak). Frissen egy napnál tovább nem érdemes tárolni, berohad. 

Ha pedig nem akarnak egy nőiesen illatos, és selymesen röpködő szőrű plüssterriert, az őztrágyából kimosás után ne kenjék be hajbalzsammal a szőrét, ahogy én tettem, valami iszonyatos hormonvihar következtében. Még jó, hogy a körmeit nem festettem ki. 

A másik oldalon egy másik tavaszi jövevény, a szintén erdőkben is szedhető, kapros, ánizsos, illatos turbolya. 

Hogyan készítik a kucsmát?