Mit kezdjek a dagadóval? Tölteni szokták, miért nem jó az neked? Tölteni szokták, de a töltött húsokat, fasírtokat nem szeretem, elmosódnak benne az alapanyagok határai, Sanyi mondj valamit! A Malackaraj önkéntes véradói leginkább úgy önkéntesek, hogy őket hívom fel, ha bajom van. Aki felveszi, vérét adja. A mai ötletért köszönet Kerekes Sándornak, nélküle kolbászba ment volna a dagadó, mert abba különösen jó. De így inkább feltekerem pancettának és úgy sütöm meg.

A dagadó lényegében szerelmetes oldalas, oldal nélkül, esetleg a porcogós részek nyúlhatnak bele. Hosszas sütést, párolást igényel, mint a tesó, de hasonlóan szaftos, zsírosan puha tud lenni. Kolbászba hozzáadott zsiradék nélkül is felhasználható.

Valós időben haladunk, mivel most jöttem vissza a dagadóval, iszom a kávémat, és miért nincs már pénteki iwiw-válogatás a subbán? Ja, megvan. És kiskutya, miért akarsz labdázni velem a konyhában?

Hozzávalók, ha még csak most indulnának:

  • Egy dagadó (kb 1kg)
  • fokhagyma
  • só, bors, édesköménymag, vagy amit szeretnek
  • kakukkfű opcionális
  • jó kés
  • kötözőzsineg
  • kézügyesség

Addig is Paolo Conte.

A dagadót hosszában felnyitom. Ehhez nagyon éles kés kell és türelem. A húsra tenyerelve egész jól vezethető középen a kés pengéje, de a megkezdett nyitást felhúzva, kisebb mozdulatokkal is lehet haladni.

Valahogy így kell kinéznie. Formázom, magyarul a lelógó részeket és a csúcsosodó végeket levágom.

Jó, ezt a  Bollywood biturbót muszáj, addig bekeverem a fűszereket.

 

A húst vastagon bekenem a fűszerekkel.

A tekerésnél érdemes figyelembe venni, hogy a rostok majd merőlegesek legyenek a szeletelési irányra, tehát rostirányra merőlegesen kell feltekerni. Ehhez, hogy a tekercs vaskos legyen, kettévágtam és félig egymást fedve csavartam fel.

Az ízesítés az olasz újrarakott malacot, a porchettát idézi. Ahhoz egy malacot kicsontoznak, bekenik a fentihez hasonló fűszerkeverékkel, feltekerik, és egyben, a fejével, grillen megsütik, vásárokon, piacokon mindig kapható. Legfőbb tanulsága: a sertéshús jól megy az édesköménymaghoz.

Mivel a Malackaraj körmeinek állapota, és színe, néha, egyes kommentelőket jobban foglalkoztat a tárgyalt témánál, tartok egy kis kitérőt. Három körömlakk, picsapiros (red seduction, blabla) bordó (deep red, itt nem kamuznak) és a Herlock Holmes, amúgy szinte minden férfi szerint fekete, pedig sötétlila (extreme blackcurrant, ez jó név). A dekorkozmetikumok nevei általában helyesek, és gyümölcsökre, állatkákra, vagy autókra utalnak velük, ferraripiros rúzs létezik, teljesen véletlenül van olyanom is és pont olyan, mint a picsapiros körömlakk. A sötét körömlakk mindennél jobb, mert megy minden ruhához (az enyémekhez, a többi miért érdekelne) és annak, aki sokat tapicskol a jóban, nem látszik, ha koszos a körme, bár, ezt, nem biztos, hogy mindenki tudni akarta.

 A feltekert húst megkötöztem, az egyszer már ismertetett módszerrel. Akkor is a körmeimen ment a nyígás. Mert pont nem volt rajtuk lakk. Mindegy, nyuszikának már csak ez a sorsa.

Betoltam a 150 fokos sütőbe, csak úgy pőrén.

Megsült, pihentetem 15 percet.

 Még annál is jobb, mint ahogy kinéz.

 

Némiképp kapcsolódó történet a másik oldalon, kezdődik Cserna-Szabó András sorozata az Ördögvella. Ma a vérfogyasztás történetéről, holnap az egészen konkrét vérfogyasztásról olvashatnak tőle. 

Ki mit süt ebédre?