T.-nek és Cs.-nek

19:25: Hát baba, itt se eszünk ma. - álltunk meg a Momotaro sötét ablakai előtt. Nézzük meg a Milky Way-t! Nem tudom hol van, de állítólag nagyon jó, és csak megtaláljuk. 

Majdnem nem így lett.

Két embernek feltétlenül hiszek, ha azt mondják, egy étterem jó. Soha nem csalódtam ítéletükben, és soha nem adták el magukat senkinek. Mindketten ajánlották a Milky Wayt, de a reménytelen elhelyezkedés miatt sose indultam neki, illetve éppen erre a hétre terveztem ott egy ebédet. Pont egyikükkel. Szerencsére mással mentem, különben még most is ott kódorognék a harisnya és zokniboltok között.

Kőbánya, ennyit tudtam, de ez lássuk be, nem elég a célba éréshez, és, nevezzük T.-nek, nem veszi fel a telefont. Nosza, akkor felhívom, nevezzük Cs-nek-et.

- Mész kifelé a Kőbányai úton és lesz jobbra ilyen, hogy Monostori center, oda behajtasz, szemben fények, látni fogod, és egy lift visz fel az emeletre. 

- Nem tudod milyen utca?

- Monostori.

Az eszköz szerint a Monostori utca, bár nem párhuzamos a Kőbányai úttal, tehát a végtelenben valószínűleg találkoznak, de az is biztos, hogy ez az esemény nem Budapest térképén belül történik. Talán a Naprendszerben. Szerencsére éppen visszahív T.

- Mész kifelé a Kőbányai úton, mész kifelé a picsába, tudod, van az a nagy kanyar, azon is túlmész.

- Valami támpontot tudsz adni?

- Az ATV-n túl.

- Mennyivel?

- Mész kifelé a picsába.

- Jó, de 100 méter, vagy egy kilométer?

- Kint van a picsában.

- De legalább balra vagy jobbra?

- Balra. Aztán majd küldjél MMS-t!!!!

Amikor már kint voltunk a picsában, ATV-n, Éles sarkon, sörgyáron és a picsán is túl, félreálltam, google, milky way kinai etterem. Jegenye utca. Monori center. Monori utca. Monori. MONORI.

Visszamentünk a Monori utcáig, jobbra Monori center, hajtanék be, portás elő. Kínai, ami nem érdekel, sőt, kezdek megnyugodni, és szerencsére nem nagyon beszél magyarul. Szerencsétlenségünkre 50 méterre van egy kínai büfé, mutatja lelkesen, de az nem a Milky Way. Kezdünk eltörni, de a portás fasza gyerek, elindul gyalog, int, kövessük. Követjük. Kocsival. Egy másik kapuig, másik Monori Center feliratig megyünk utána, Milky Way étterem.

20:23 Viszontagságaink véget értek.

ÍGY JUTNAK ODA:

  • Kőbányai úton kifelé
  • Róbert Károly krt. után jobbra Monori utca, ott be jobbra,
  • az utcán kb 200 méter után balra van egy sarkon a milky way hotel, ott be balra
  • az utcán kb 100 méterre jobbra nagy kapu, felette felirat Monori center ott be
  • az udvarban szemben lifttel 2. emelet

 

Nem egészen.

Innentől Cs. itinere tökéletes, parkoló csupa Tranzitokkal és Ducatókkal, szemben hatalmas neonok, rajcsúrozó gyerekek, lift. Második emelet, kilépünk, és ott van egy jéghideg hodály, azzal a kegyetlenül rideg és összetéveszthetetlen kínai étterem dizájnnal.

Az otthontalanság otthona. 

 

- Nyitva vannak?

Itt előkerül egy cuki kiscsaj, egy magas fiú, és egy bácsi. És az étlapok. És jó sok mutogatás. Az akváriumokban méretes aranyhalak néznek minket, mert rajtunk kívül nincs kit nézni, legfeljebb David Lynchet, aki az Éles sarok környékén ülhetett mellénk. 

Szerencsére T. már lelkendezett a sertésgyomorról, leves eleve kell, van savanyú csirkeláb és pacal is, és rizs és akkor még víz.

És minden átkozottul, kegyetlenül csodálatos. A sertésgyomrot eddig csak disznósajtban ismertem, de itt puhán és füstölve hozzák, kicsit mint a csülökbőr, remegős zsírok borítják, botrány.

A csirkeláb dugig finom csilipaprikákkal és friss zellerszárral, olyan mint egy teivér Váncsai saláta, a mester biztosan kedvelné. Eszetlenül tudnak itt főzni, a csirkeláb csípősségét pedig mintha az ínyemre szabták volna, még pont az orrelcseppentős szinten van, érzem mellette a zellerszár gyenge ízét is.

A saláta és a gyomor után egyértelmű volt, de ha csak levest eszünk, akkor is jobban jártunk a többi ramenezőnél. A képen az egy speciális leves, ez a neve neki, mi pedig szomjazzuk a kalandot, berendeltük. Gomba, pakcsoj, garnéla és répa, minden frissen roppan, rágunk, ropogtatunk, röhögünk.

A Milky Way nem való mindenkinek, de ha itt bárkinek megdobbant a szíve a füstölt gyomor, és pacal, vagy kacsanyelv, esetleg csípős-savanyú szavakra, nyomás kifelé! 

Vissza fogunk menni még, nagy társasággal, mert biztosak vagyunk benne, szinte semmit nem láttunk abból, amit ott tudnak, és a bandázós típusú látogatást ajánljuk mindenkinek.