A magyar ember a szója valamennyi formáját egyetlen, foghegyről odavetett Hofi-idézettel pöccinti le magáról. Méltán. A szójababból származtatott liofilizált kockákra, granulátumokra legalább egyszer mindenki rákúrt már, az ilyen ugyanis még egész éjszakára beáztatva is mérhetetlen csalódást okoz a húsevőnek: a szintetikus brassói, a fröccsöntött fasírozott és a hungarocellpörkölt az Öregisten szívének nem kedves. Táplálkozástudományi előnyei és változatos felhasználhatósága ellenére a jószág húspótlóként, de még húskiegészítőként sem talált igazán utat a hazai lelkekhez, akárha lenne holmi dekoratív médiaszemélyiség az Operabálon: pöppet kilóg. Mondjuk ki nyíltan, rágós undokság faltól falig – nem véletlen, hogy az ún. szójapillantás már Szent László hermáján megfigyelhető.

A témát disznóblogon tárgyalni egyenesen istenkísértés, de minimum a zöldhatáron kóválygás tárgykörébe esik. Egy-két lelkes kísérletet követő ronda besülés óta én sem vagyok az említett növény elkötelezettje, és talán egy életre érintetlenül hagyom a szójakérdést, ha a hétfő délutáni csapadék nem kerget be egy Kőbányai úti élelmiszer-kereskedés ponyvája alá. Az élénk értelmű eladóval – nevezzük Bohumilnak – hamar azonos hullámhosszon voltunk; közös akarattal és kreatív testbeszéddel szinte percek alatt sikerült egymás értésére adnunk, hogy esik az eső. Odabent paszták, fűszerek, szószok, tészták, teák és további távol-keleti falatok alatt roskadozott a Salgó, és mivel kint nem szűnt meg zuhogni, kis idő múlva beljebb vetemedtem. Új-zélandi bárányhús, ez mennyire komoly? Háá, fafülgomba! Mire elállt az eső, Bohumil dugig rakott zacskót csomagolt nekem, barátinak is csak frappánsabb szó híján nevezhető áron. Zsákmányom némi rizstészta, száznapos tojás, bambuszrügy és szójaszósz volt, illetve a szójás gondolatmenethez visszakanyarodva, próbaképpen egy doboz TOFU.

A tofu szójatúró, és ha túllépünk a szó fogamzásgátló hatású csengésén, új elemmel bővülhet a szójakészítményekről alkotott képünk. Mondott termék zsír- és kalóriatartalma alacsony, aránylag sok vasat tartalmaz, és elsőosztályú fehérjeforrás tejallergiás és vegetáriánus felhasználóknak. Rengeteg módon elkészíthető: rizzsel, tésztával, salátához, pudingnak, gátat csupán erkölcseink szabhatnak. Ránézésre két sápadt tömb, és csak kicsit képlékenyebbebbek, mint a feta. Íztelen, szagtalan – miért is ne, fülünkben innentől csak Hannibal Lecter ars poeticája csengjen. Elkészítés előtt felkockázva préseljük a papír törlőkendőre halmozott tofut két tányér között negyedórán át, hogy a víz távozzon belőle, és hamar átsüljön. Így még szivacsszerűbb lesz, könnyen magába szív bármilyen ízt és színt, miénk szójaszószt kapott. Wokban az olaj, hagyma, fokhagyma, chiliszószos bambuszrügyek, tofu, gyömbér, szósz. Mi sem egyszerűbb.

A szexepil kedvéért balfelől a száznapos tojás

A házilagos gyártású kínai kaja totális ráfizetés, de tízből egyszer, átmozgató edzés céljára belefér. Hétfő este legalábbis ilyet vacsoráztunk.

Esznek szóját? Hogyan?