Szüleimnek voltak nyulai. A szőrükből kucsma lett meg bunda, a húsukat megettük. Az még nem az a korszak volt, amikor azért tartottuk őket, mert jajj, de cuki, nyunyunyu, nézd, hogy majszol. A francokat, apám gond nélkül levágta a kedvencünket is, és mi sem tiltakoztunk sokáig – gyerekfejjel is tisztában voltunk azzal, hogy a kisállat nem barát, hanem táplálék.

Ebben az időszakban került anyám konyhájára a Šunkovar nevű csehszlovák cucc: az alumínium henger arra szolgál, hogy házi gépsonkát állítsunk elő benne. Amikor apám levágta az utolsó nyulat is, és inkább a 150 barackfával játszott tovább, az eszköz végleg a szekrénybe került – múltkori látogatásomkor nagy nehezen kiszedtem a leghátsó sarokból.

A gyereknek enni kell, és enni is akar, de nem kaphat minden nap füstölt kolbászt és sonkát – igaz, eddig nem panaszkodott Tibesz, a legendás verőcei hentes saját készítésű árujára. Parizert meg virslit mi sem eszünk, ő sem kap, de gondoltam csak fel kéne dobni egy hűtőből azonnal elővehető, és gyerekbe tömhető húskészletet.

Nyulat mi nem tartunk – bár tervben van –, így egy kiló sertésdión kezdtem a kísérletezést. Húsz év távlatából anyám emlékezett a receptre, a dobozban is megtaláltam az útmutatót, de cseh konyhásblogok is szórják az ötleteket.

Elsőre nem akartam túlbonyolítani, így kétujjnyi csíkokra vágtam a húst. Kapott fokhagymát, frissen tört színesborsot, sót és egy kávéskanál cukrot kevés vízben feloldva. Egy tálban bekevertem mindent, majd zacskót téve az alumínium hengerbe, szorosra tömtem. Fölé megy a zárókorong, a rugó és az azt leszorító kupak. Fontos: ne csomózzuk el, hisz a só kicsapja a húslét. Két napig kell hűtőben érlelni; össze is jött a tetején másfél centinyi lé.

A főzést sem szabad elsietni. Beállítottam egy fazékba, és forralóval melegítettem vizet, amit köré öntöttem. 85 fokos hőmérséklet az ideális, így fedő nélkül, a legkisebb gázrózsa leggyengébb fokozatán hagytam két óráig.

Nem érdemes azonnal kikapni, meg amúgy is forró. Szépen hagyni kell a vízben hűlni, majd pár óra múlva óvatosan kiemelni, mert a zacskó fölé bőven fő ki lé. Leöntés után ki kell csomagolni, és kivenni a jelentősen összezsugorodott húst. Nem álltam neki kiszámolni, gazdaságos-e, ez most másodlagos. Ami számít: tudom, mit eszik a gyerek, tudom, mit eszek én. Finomat. 

Készítenek főtt sonkát?