Lépjünk túl a frottírtörülközőn, mert a marha gyomra(i) épp elég nagy ahhoz, hogy ne csak egy mutatványt tudjon. Bemutatjuk a százrejtekűt és a méhkaptárt.

A százrejtekű a pacal couture. Széles, pöttyös fodrai vékonyak, finomra vágva tökéletes alapanyaga a mindenki szerelmét képező gyömbéres-csípős pacalnak. Citromos-savanyú pacallevesekhez is talán jobban illik ez az elegáns, rágás nélkül fogyasztható szerkezet, mint a vastag frottír. Egy marhában úgy kéttenyérnyi darab található, ezért kapható nehezebben, ezért látni ritkán a pultokban, de nem reménytelen a beszerzése, rendelés, sírás, stb., hentesek körében közismert, legális anyag.

Kínai, gyömbéres, csípős pacal, hidegen. A reggeli, hideg pacalzabálás támogatója.

Méhkaptár és százrejtekű egy mexikói hentespultban.

A méhkaptár a szarvasmarha oltógyomra, az alap hasonlatos a frottírhoz, de felülete kevésbé zaklatott, nevét sokszögletű mintázatáról kapta. Felszeletelve kevésbé borzolja az idegeket a frottírnál, de aki megeszi a pacalt, úgysem az az izgulós típus, felőle aztán fodrozódhat a tematika. Különleges, kifejezetten erre a hangszerre írt műről nincs tudomásunk. Szép.

És akkor mire a legjobb a vastag, és a marha gyomrának legnagyobb felületét kitevő frottír? Ugyan mire? Pörköltnek. A vastag alap, és a fodrok pont ennek a csípős, csülökkel kocsonyásított, de a rágás nélkül mit sem érő recepthez valók.

 

A portálon egy titkos alapanyag, és titkos hozzáférési kódja,

 

a szezonális pisztrángikra!

 

Ugye szeretik? Mondják, hogy szeretik! És a százrejtekűt ismerték?