Itt van, mutatja a Borfesztivál közepén. Este tíz, az összes érdemleges pultot végigkóstoltuk már, és főzünk, pontosabban ők főznek, én hallgatom. Húst rántunk, elég hideg van, felvettem a kutyát, nagy a tömeg is, csak tíz kiló, pucér hassal a séfek felé a bal kezemben, jobb kézben a pohár. A kutya izmos hátsó lábán mutatják, itt van, ez a pinahús, ezt a legjobb rántani. Papi kankutya, rajta az egésznek semmi köze a puncihoz, de neki is van ilyen, rántani mégis a malacét kell.

Megint egy kutyát hívunk segítségül. Hajnalka kutyáján, Pötyin, bekarikázva látható a pinahús, fledermaus, vagy költői és találó nevén, az aranypecsenye helye. A comb nevű alkatrész belső részén van, itthon még nem szokás lebontani róla, de miért is ne lehetne megtenni, birkózzon meg érte mindenki a saját hentesével. De miért érdemes már megint birkózni?

Az aranypecsenye titka ugyanaz, mint a bélszíné. Ez az izom nem dolgozik, ezért rostjai puhák maradnak, tiszta szaft, zsíros, omlós, vékony, de még bőven harapható vastagságú húsdarab. Egy lebernyeg, ezért már természetes formájában lapos, tenyérnyi forma, ez is adja a felhasználási területet, kirántásra termett, ez a tökéletes rántotthús alapanyag.

Budapesten egyelőre egy helyen rántják, a Vár a Speizben, alábbi fotómodellünk is onnan van.

Fotó: Lukács Dávid - The PIG irkafirka: Anna

A portálon is rántott hús, a leglehetetlenebb, amit soha nem rántanak, nem arra való, de elég 90 fokkal elforgatni a vágódeszkát, megfenni a kést, hogy ebből is imádnivaló minőségű rántott hús legyen.

Mindent kirántunk, punktum.

 

 

 

Erősen adja magát a kérdés, le se merem írni.