Vááá, srácok, hamburgert, most! Kevesen ismerik olyan közelről a zabadühömet, mint a fiúk a Manga Cowboyban. Délben bundáskenyér, juharsziruppal, szalonnával? Simán, rendszeresen. Egyik nap vérben forgó szemekkel estem be az ajtón, hús nem volt elég, igen, kérek egy kéksajtos hamburgert. Őrületesen jó volt, de csak erős idegekkel, erős gyomorral ugorjanak bele. Az alábbi játékot viszont mindenki kipróbálhatja.

Darab gorgonzola, egy szép rostélyos, darab vaj.

Heston Blumenthal, A tökéletesség nyomában c. könyvében olvastam először a marhahús és a kéksajt párosáról, már első hallásra zseniális húzásnak tűnt. Az érlelt marhahús és az érett kéksajtok is tudják ugyanazt a diós karaktert, miért is ne erősíthetné egyik a másikat? 

A húsra nem kerül közvetlenül a sajtból, csak az aromatizált vajból. Azonos mennyiségű vaj és kéksajt (a képen gorgonzola, mert az volt a közeli boltban, de erősebb a sajt, jobb a végeredmény, stilton rocks) kell a művelethez. A két alapanyagból egyforma vastag szeleteket vágok, összesorolom őket, és egy fóliába tekerve elrakom a hűtőbe 2-3 napra. A kívánt állapotúra sütött (VÉRES) húst kirakom egy tányérra pihenni, a sajt-vaj vonalkódból kifejtem a vajat, rádobok egy bő diónyit, kicsit szétmaszatolom, lefedem. Ment rá bőven a sajtból is, az nem baj, nem kell lézerrel szétválasztani őket, sőt az egyik szeletre úgy feltoltam belőle egy evőkanállal, ahogy volt. 

Szendvicstipp az esetleges maradék húsból, vagy direkt ezért is készülhet kéksajtosan: steak+rukkola+ricotta

Aki pedig igazán kemény, süssön egy hamburgert, tegye buciba, és még forrón vágjon rá egy jó félcentis szelet gorgonzolát.

Eddigi steakes írásaink, új olvasóinkak. A hamburgerekről pedig itt találnak mindent, hús, sütés, buci, ketchup. Itt a nyár, lehet grillezni!