Akkor szakadt el a cérna, mikor Anna is rákérdezett. „Mert sánta vagyok bazmeg, azér’! Azért nem sportolok inkább! Sán-ta! Nem, púpom még nincs, de bárki szólíthat Quasimodonak, bánom én.” Hogy másfél héten belül hogyan lehet kettő akkorát esni, mint az ólajtó, azt majd vendégbloggerinaként megírom a lúzerek.blog.hu-ra, mindenesetre a teszkós szobamamuszt úgy kivágtam a kukába, hogy csak nyekkent, és legyen elég annyi, a leszúrt Rittbergerre, amit a fürdőszobában produkáltam, Vitray önálló estet tudott volna alapozni, még úgy is, hogy nem flitteres szoknyácska volt rajtam.
Igen, gyalog tudok ekkorákat esni, nem, már nem vagyok sánta, és szexi a térdrögzítőm is, sőt, kimondottan vágykeltő.
A kéthetes bécsi diéta egyenesen következett abból, hogy felfedeztem magamon a nők által jól ismert és gyűlölt háti hájat, és egy fotót, amin nyakam ugyan nem, combvastagságú felkarom sajnos volt. Kettő is. Elolvastam hát a szakirodalmat (Anna linkje a Velvetről!), listát írtam és belevágtam.
Rögtön az első napon érzem, hogy egy hős vagyok.
A reggeli feketekávé (mint mindig), ebédre spenót két kemény tojással, a vacsora roston marha zöldsalátával. Diétázni jó, trallala.
A hurráhangulat másnap estig tartott, mi? Vacsorára sovány sonka bármilyen mennyiségben? Na persze. Húsz deka parízer, abban legalább nincs hús. Este hétkor húsz perces országomat egy sörért hiszti, éjjel fél kettőkor úgy korog a gyomrom, mintha kezdődő földrengést hallanék. Már nem is olyan jó hősnek lenni, sörtsörtsört, nyifinyifi.
Harmadik nap szar Hajninak lenni, de erre csak akkor döbbenek rá, mikor elolvasom, mi a menü. A reggeliket egyébként figyelmen kívül hagyom, az eddig is joghurt vagy kefír és két bögre kávé, nem eszem sem magos kiflit, sem zsemlét, a kopasz kávét bírja a gyomrom, nem ügy. Meglepő és jó érzés, hogy nem érzem puffadtnak magam, és olyan érzésem sincs, hogy tele van a hasam, pedig nem is ettem. Óbazmeg, egy kemény tojás, egy paradicsom és zöldsaláta az ebéd?! Csalok, tükörtojást eszem, amit zsiradék nélkül sütök meg, rágom a rukolát, Hofi jut eszembe, mi az, harminc kiló és legel? Te, januártól. A vacsora se jobb, tíz deka sovány sonka (helyett parízer), zöldsalátával. Nekem ne mondja senki, hogy a jégsalátának van íze. Este hétkor menetrendszerű sörtsörtsört, hát tiszta lúg vagyok már, söööört!
A szombat eltelik kaja nélkül, mert takarítok, párolt répát egyen, akinek hat anyja van, megcsinálom ebédre az egy darab tükörtojást (kemény helyett), próbálom úgy beleütni a serpenyőbe, hogy minél nagyobbnak tűnjön és elrágcsálom hozzá a tizenöt deka sovány sajtot. Hijj, a vacsora gyümölcs és joghurt, örülök és szerénytelenül csodálom magam, milyen egészségesen is élek, nem kéne, másnap délután kettőig ülök a vécén dámbésdámberes hasmenéssel, a rostok, ugye. Előtte nyüszítek és vinnyogok, a reggeli reszelt répa citrommal, vasárnap van, halászlé illatát hordja a szél én meg töketlenkedek a raklettel meg a hekkel az erkélyen, a köret paradicsom, vacsorára roston marha zöldsalátával, te, Anna, én tarját sütök, rohadjak meg. Káromkodva nyiszatolom a zsírosabb részeket és életemben először cserélnék a kutyával, egyébként is ingerült vagyok, rohadt szénhidrátok, mindenki hülye barom, a jégsaláta egy szar, dögöjjönmegmindenki, már a sör se hiányzik, édeset akarok, most!
A helyzet fokozódik, késő este egy kedves barátom, aki lakodalomból érkezett haza és elfelejti, hogy diétázom, rendkívül részletesen leírja a menüt, ecsetelve az ízeket, nem felejti ki a süteményeket sem, hörgök és fenyegetőzök, benyúlok érted a faszkönyvre és kitekerem a nyakadat te átkozott, kifordul a szemem és nyáladzok, mint a veszett kutya.
Másnap reggel sírok a monitor előtt, nem akarok sem répát, sem zöldsalátát enni. A zöldsaláta szót látni sem akarom. Grillcsirkét se akarok enni, édességet akarok, én, aki nem vagyok édesszájú, ha az lennék, másfél tonna lennék, csokit akarok, somlóit akarok, nem, még nem álltam mérlegre, jahh, kibírom, mert tökös csaj vagyok. A vércukrom nulla, kóválygok, eljutottam oda, hogy teszkós grillcsirkét eszem, ez a vég, az sem vigasztal, hogy másnap este bármit ehetek a tiltott dolgokon (zsír, cukor, alkohol) kívül, mert este rádöbbenek, hogy szombaton indulunk Szilvásváradra és én diétázom.
Összeomlás, pisztrángot akarok, jó nyersen is, haló, szia, mi, Gyöngyi süt sütit, nagyszerű DIÉTÁZOMBAZMEG, ja hogy te meg olyan sajtosat sütsz az útra, dögöjjetek meg, még egy hetem van, nem, még mindig nem álltam a mérlegre. Közvéleménykutatok, senki nem tud olyan édességet, amiben nincs zsír és cukor, feladom, virslit vacsorázok magában, és bánatomban felpróbálom a fekete kosztümgatyát, jé, majdnem rámjön. Ennek örömére visszaveszem a letiltott gasztroblogger ismerősöket a fészbukon, az első kép, amit meglátok, kézműves csokoládé, lehunyom a szemem, elszámolok ezerig, közben azt mondogatom: még egy hét.
Második rész holnap
Bécsidiétáztak valaha?
Utolsó kommentek