malackaraj

Október a nemzetközi pizzahónap, és úgy illik, hogy ilyenkor legalább egy étzterem előrukkoljon valami teljesen agyament pizzával. Például egy pizzakoktéllal.

Kunnéni borzalmasan randa volt. Akkori eszemmel nem tudtam nála rondábbat elképzelni. Nagydarab, nagy hasú, nagymellű (TÚL nagy mellű) nagyhangú középkorú asszony bibircses orra alatt ritkás bajusszal, alatta még ritkásabb fogsorral. Túl hangosan beszélt és állandóan kommandírozott, rendszabályozott, sőt fenyegetett minket. Ő volt az óvodában a konyhás néni.

Olaszul és magyarul értékelik a legnagyobbra kedvenc zöldségemet. Magyarul paradicsomi alma, olaszul pomodoro, azaz aranyalma. Nem tudhatjuk, hogy Ádám és Éva egészen pontosan milyen gyümölcsöt szakított le a tudás fájáról, de ha annyira jó volt, mint a paradicsom, már megérte az eredendő bűn is, hiszen ez az egyik legjobb alapanyag a világon. Egészben harapva, magokat spriccelve, főzve, aszalva, szósznak, édesen, sósan, csípősen. Salátának, ecetesen, fetásan, mozzarellásan. Bruschettának. Olaszul vagy magyarul, illetve idén nyáron leginkább angolos-olaszosan, kicsit franciásan, sütve. A paradicsom crumble, vagy morzsás paradicsom származása nem tiszta, amolyan internacionális, vegyes-korcs étel ez, ám annál jobb.

Holland. A koktélparadicsom is holland. A cseresznyeparadicsom is holland. Télen-nyáron holland. Szombat este Bandi zöldséges zárva, hiperben próbálok paradicsomot szerezni. Megszívtam. Drágán.

A hollandkertészekről soha nem fognak salátát elnevezni, mert lehet, hogy termesztenek üvegházaikban (föld és napfény nélkül) ízanyagokkal rendelkező paradicsomot, de azt nem ide hozzák. Cserébe pultállóak a piros biliárdgolyók, felőlem állhatják a pultot ezer évig. Pultálló, nem lehetne inkább íze? A holland sorozaton kívül egy magyar és egy spanyol termék, tanácstalanul állok gombos pólóban az agyonhűtött zöldségesrészlegen, itt nem köthetek jó üzletet, hiába a nagy választék, hiába a magas árak, Zöldség-Gyümölcs helyett bátran kiírhatnák: Szopóbódé.

Akkor talán megkóstolom. Egy kivételével mind hatosával, fürtösével, átlátszó dobozban, lezárt fólia alatt állja a pultot, egyedül a magyar van szabadon, de ebben az őszi júniusban nem adok esélyt a nyilvánvalóan üvegházi terméknek. A kóstolás egy El Caminót venne igénybe a pénztárakig és vissza, mert hiába fizetném majd ki a feltört üveggolyókat, egy alapos ugatást, ha nem jegyzőkönyvet kockáztatok.

Piacon soha nem vásárolnék annál a zöldségesnél, aki nem engedi, hogy megkóstoljam az apróárut. Van ilyen balfék, hogyne lenne, véletlenül se megyek hozzájuk, és teljesen hülyének nézem őket. A hiperben, ábécében ez van, ez a normális, meg az ehetetlen paradicsom. Piacon, még a nénikék előtt is sok a holland és magyar műzöldség, de ott van valós választási lehetőségem, legfeljebb helyben megveszek egy darabot, és ha nem ízlik, haladok tovább, legrosszabb esetben átírom a menüt.

A piacnak egy baja van, 06-18-ig, pontosabban 17-ig, illetve 16:30-ig lehet válogatni, mert akkor már pakolászik a jónép, ott van hat óta, ennyit nem lehet talpon kibírni. Így hacsak nem kel fel ötkor, a szabadúszókon, nem dolgozó kismamákon és nyugdíjasokon kívül nehéz az a piacolás.

Nagy kegyesen ott a szombat délelőtt is, de az egész nap miért is lenne, és ugyan mi történne 07-19-ig tartó nyitvatartás esetén? Fellázadnának a nyugdíjasok? Hétköznap hajnalban, a Nagycsarnokban nem láttam még nagy forgalmat, csak kósza kerekes cekkerek fitymálják a magas árakat. A látványos tömeg formájában megmutatkozó szombat délutáni igényt mégse lehet felváltani a teljesen fölöslegesen megtartott hétfőre, amikor se áru, se vevő, kong a csarnok, csak a japánok fényképezik a vákuumot, mi pedig szép csendben leszokunk az ízekről.

Végül a spanyol paradicsomot vettem meg, így lett fokhagymás pirítós a bruschettából.

Kezdődik a szezon, hogyan és főleg honnan vásárolnak finom paradicsomot?

Sajnos már engem hívnak fel. Illetve ez a része nem sajnos, de fogcsikorgató, ahogy elfogynak a tudáshoz vezető telefonvonalaink. Állok, mint fasz a lagziban, nem vagyok egy csapkodós, de az ám a büszkeség, hogy nem a serpenyőm törik, hanem a csempe szilánkjai repülnek, de a töltött paprika nem megy. Megy minden, az egyben sült karajomnak csak bojt nincs a végén, de ezek a töltött paprikák kikészítenek, mert ezt is későn akartuk megtudni, ahogy a dödöllét, paprikás gombócot, a prószát.