3:00 Kezdődik. Este tudtam, ha nem fojtom le a rendszert legalább egy pizzával, fel fogok ébredni. Felébredek, és nincs itthon semmi. A kutya nyújtózik, ásít, leül és álmos pofával néz. Nyugi öcsi, téged nem eszlek meg, csak gondolok rá. Sürgősen táplálékkiegészítők után kell néznem.

Van az a mennyiségű testedzés, amit a szervezet már nem tud húsból, gyümölcsből és mogyoróvajból fűteni. Az én szervezetem biztosan nem tudja megoldani. Fogalmam sincs, az ősember hogy csinálta, talán ezért is élt rövid ideig, hiszen nem volt lehetősége egy ebéden több fogást kirendelni és betolni, mint a két üzleti partner. Két férfi üzleti partner. A bolt meglett, az uraknak örökre beégett a retinájába a hatvankilós zabagép képe, de nekem egy ilyen ebéd mit sem ér estére. Vacsorára rá kell ígérnem. Ha nem duplázok, éjjel felráz a dühöngő rozsomák, és gyanúsan éber, vadász üzemmódban csikorgatom fogaim.

A rozsomák az állatvilág rokkendrollája, mindent megtesz a cél érdekében. A dögért nekimegy farkasnak, területét megvédi a medvétől is. Picit bolond szegény.

 

Éhes vagyok, ezért ideges, ez állítólag evolúciós előny, aki az éhség első jeleire elkezd vadászni, nagyobb eséllyel marad életben, hiszen nem várja meg, hogy legyengüljön. Ezzel az előnnyel sűrűn kezet fogok, de hajnalban nem tudok örülni neki, dolgozni így nem lehet, a Facebookon szerencsére van pár más időzónában termelő haver, az egyik már röhög az ablakban: Szevasz Rozsi, éppen most ebédeltem, tudni akarod, mit? Rohadj meg! Ha elborul az agyam, beülök a kocsiba, és kicsapatok az első gyorsétteremig, nem, menü nem kell, NEM KELL, AKKOR SE, HA OLCSÓBB! idegbajt kapok, hogy egyik se, sohase érti meg, mit kezdjek fél liter kólával, amikor vissza fogok feküdni??? De mondjuk két hamburger és tíz csirkeszárny jó lesz. Ettől másnap rosszul vagyok, ezért inkább kerülöm ezt a programot, és igyekszem rendesen vacsorázni.

Csecsemőt ennyi nyűg szoptatni, és kamaszt ekkora teher etetni, ők is nőnek, én is, saját magamon figyelhetem meg, mennyire gazdaságtalan a húsipar, és valóban mekkora felelőtlenség a húsevés. Pár kiló izmot több millió kalóriából tudok felépíteni, pedig anyai örökségként van tehetségem, a fehér csajok saltnpepa-vonalát toljuk lelkesen, felemelek két súlyzót és meglátszik. Csak ne kéne hozzá éjjel is zabálni, ez az, most éppen szoptatós barátnők vannak fent a Facebookon, ők a bébiket etetik, én a csuklyásizmom.

A hajnali kín megelőzésére tapasztalati úton kifejlesztettem pár vacsoramenüt, ezeket fogom most részben táplálékkiegészítőkre cserélni, ha bevált, és működik, arról is beszámolok. Valamit lépnem kell, mielőtt a kamasz és a csecsemő kizsigerelnek.

A lényeg a szupernormális cucc. Minden jó, ami tilos és jellemzően drága, mert a test nem csak kalóriáért, hanem tápanyagért, vitaminért is küzd, sőt, főleg azért, így a cukros-zsíros kenyér, sült csülök mit sem ér, csak üresen elnehezít és simán éhes leszek tőle egy óra múlva. Ezért is hülyeség bezuhanni egy gyorsétterembe.

  • mogyoróvajas szendvics sonkával, gyümölccsel, ez mellesleg nagyon finom
  • rászoktam a marmite, vegamite sörélesztőből készült elmebajra, erről is írok külön, igazi love or hate angolszász őrültség, rengeteg vitaminnal
  • nyári tekercs marhahússal, rengeteg zöldfűszerrel, mogyoróvajas, citromos szószba mártogatva, első ránézésre laza kis étel, de nem az
  • préslevek, sajnos iszonyú drágák, és a homoktövisre durván rá lehet kattanni, fanyar, mangós, tömény szuperpempő, egész nap tudnám inni.
  • sör, örök klasszikus, sok citrommal még jobb
  • bab, ez a legérdekesebb, alapvetően utálom, de sportosabb időszakban nagyon tudom kívánni, biztos nem véletlen

Ébredtek már fel zabálni? Aztán miért?