Régen írtam már apámról, meg egyébként is. Most azonban közeleg az ideje egy újabb nagy attrakciójának, a Szent Káposztasavanyításnak, amit vétek lenne nem megosztani. Bő hónap múlva szülővárosomban, Egerben a Nagy Káposztaisten hívei megkezdik zarándoklatukat. Nem tudom más városokban is így van-e ez, én máshol nem láttam, igaz nem is nagyon kerestem.

Október vége felé az egri káposztadílerek elfoglalják a piac stratégiai pontjait kis villanyos gyalugátereikkel káposztafejek halmai között, mint holmi vegán tüzérhadnagyok a sorsdöntő csata hajnalán. Ekkor apám felölti ünneplő zsokésapkáját (a húgom hozta neki Írországból) és műanyagzsákokkal a hóna alatt cserkészni indul. Nem jó, ha túl fehér, nem jó, ha túl zöld, ha túl kemény, ha túl puha, és feltéve, ha túl drága, mert a faterom nem kispályás. Szezononként 40-50 kilóban utazik (nagy a család), a technológia a végletekig kiforrott, a végeredmény, ami karácsony előtt a speciális káposztás cseréphordókból (4 db, húszéves felvidéki menekült) előkerül, minden pénzt megér. A fater, miután zsákmányát hazafuvarozta, nagyméretű polietilén fóliát (nejlon, egyes diaszpórákban nélon) terít a garázs padlatára, és szédült macinadrágos navahó esőcsinálóként megkezdi körtáncát körülötte.

Most hagyjuk magára kicsit hősünket, és inkább addig jegyezzük le a faterféle Orbitális-Galaktikus savanyúkáposzta Egyetlen és Igazán Üdvözítő receptjét. Most még vissza lehet fordulni, de ha elkezdték, muszáj végigcsinálni.

Íme a recept 40 kg káposztára(arányosan csökkenthető):

  • 40 kg vékonyra gyalult fejes káposzta
  • só, 2 dkg/ kiló káposzta
  • 1 kg hagyma vékonyra gyalulva
  • edényenként 1 csokor száraz kapor (az edény aljára)
  • 4 dkg bors (fele az edények aljára, fele a mixbe
  • 4-6 db ökölnyi birsalma (nem megpucolva, csak kicsumázva, megmosva vékony szeletekre vágva)
  • 4-6 db szép piros alma (lásd, mint fent)
  • 2 cső kukorica morzsolva taposás előtt 10-12 órával langyos vízbe áztatva ( Újabb bizonyíték az indián rokonságra).
  • 2 dkg köménymag az edények aljára elosztva
  • 6-8 babérlevél az edények aljára, 4-6 db a keverékbe morzsolva

Mindössze ennyi. A káposzta egynegyedét szétterítjük a fólián, majd a fűszerek harmadát arányosan rászórjuk. Újabb réteg káposzta, majd fűszerek, amíg minden el nem fogy. Ezután kb. 20 percig hagyjuk pihenni és mélázni a keveréket, amíg a só megpuhítja annyira a káposztát, hogy ne törjön, amikor a hordókba gyömöszöljük. A taposás közben képződő sós levet felfogjuk, később visszapótolhatjuk. Az edényeket lehetőleg hűvös, stresszmentes helyre (pince, kamra) tesszük, majd úgy 30-40 napra megfeledkezünk róla, csak a vizet pótoljuk az edények nyaka körül, hogy levegőt ne kapjon a kicsike.

Ez idő alatt gyomorbajos böffentéseket eregetve érik az Anyag a konyhakertek szürke eminenciásából aranysárga ropogós illatos savanyúság-költeménnyé.

Most megszólalnak páran, hogy mi ez a sok hókuszpókusz, mikor a piacokon is tűrhető „vecsési” savanyú káposztákat lehet kapni. Erre én csak azt mondom, hogy ezek a „savanyú káposzták „ nagyjából olyanok a fateréhoz képest, mintha a dagadt Pistike a Kázijó szintetizátorával fellépne a Rolling Stones előzenekaraként, vagy a szomszéd kilencvenéves Zsazsa néni táncolná a moszkvai Bolsojban a Hattyúk Tavát. A Hajni tüllszoknyácskájában.

Higgyék el nem ugyanaz. Ha nem hiszik, karácsony előtt találkozzunk, és megkínálom önöket a faterom káposzájával. Nem fogjuk megbánni. És szokott belőle készülni töltött káposzta is. Na, az meg…

Savanyítottak már?