Elérkezett a tengeri jószágok és szárazföldi barmok vegyítésének ideje. Felemás időben csúszik igazán a véres hurka polippal és minél több habaneróval, hogy érezzük, még ebben az esőben is élünk. 

 

 

Az benne a legjobb, hogy amikor jön egy felhő, rá lehet menni a ropogósra sütött hurkára, majd elmennek a felhők, kisüt a nap, jöhet egy ecetes polip, vagy kápiapaprika. Véletlenül becsúszik egy borsónyi habanero, jöhet a sör, és már senkit se fog érdekelni, hogy megint eleredt az eső.

Hozzávalók:

  • 1 édeskömény, nagyon finomra, vékonyra szeletelve
  • 2 kápiapaprika, vasserpenyőben feketére égetve, meghámozva
  • finomra szeletelt habanero paprika ízlés és idegállapot szerint
  • kis fej lilahagyma finomra szeletelve
  • egy véreshurka (jobb egy otthoni töltés, mazsolás-zsemlés, akár kakaós stílusban, de megteszi a magyaros bolti, vagy házi is)
  • fél marék pirított fenyőmag (elmaradhat)
  • só, cukor, 10%-os ecet ebből salátalé (pontos arányok itt)
  • 20 dkg bébipolip

A polipokat megpirítom, és a többi hozzávalóval (kivéve hurka, fenyőmag) a salátalébe keverem, itt állhat akár pár napot is. 

A hurkát megabálom, küzdelmesen próbálom felszeletelni és ezeket a szeleteket ropogósra sütöm. A salátaléből leszűröm a többieket, egy tányéron összerakom, megszórom a magokkal, esetleg olívaolajat, valami finom ecetet, mondjuk mangót locsolok rá, és örülök neki.