A férfi vásárol, a férfi főz. Kitalálta, hogy szívet főz krumplival, románosított vagy erdélyi rakott krumplit. Kicsit kompenzálás is ez, szeretné, ha a konyhában nem automatikusan a segéd szerepet kapná mindig. A szerepből kilépni nem egyszerű, főleg azok után, hogy a kérésre, miszerint a tálkába tegyen két tojást, valóban kivett két tojást a hűtőből és belehelyezte mindkettőt a tálkába; héjastul, majd várta a következő utasítást. De ma ez más.
Én csak szemlélődhetem, késhez nem is nyúlok, tojás meg nem kell bele. Lett is hozzá minden, kivéve a szívet. Mert a férfi csak májas szívet kapott. Alig egy napnyi beszélgetés után – ami elsősorban a máj és szív közötti különbségekre, azok sütési idejének belövésére és új szíves-májas recept kidolgozására koncentrálódott -, nekiállt megvalósítani a csodát.
Nem is lett sokkal nagyobb káosz a konyhában, mint előtte volt a zöldségek előkészítése alatt. Majd előkerült a lényeg, a csirkeszív, májjal csomagolva, ahogy általában szokott lenni a kereskedelemben.
És nem volt benne szív.
Egy sem.
A férfi, mint igazi férfi, nem hagyta magát visszaverni a gasztronómiától, alig esett kétségbe és összegezve a napi információkat, amiket a májról kapott, egy őrült csavarral megkezdte a májas rakottas elkészítését. Eltekintve néhány közjátéktól - húsz percig 140 fokon sütötte a cuccot, majd az ugyan már megfelelő hőmérsékleten, de még alig izzadó ételt ötpercenként megtekintette, nehogy odaégjen, viszonylag sallangmentes lett vacsora.
Valahogy így: A fél kilogramm krumpli egyik felét a kivajazott jénai edény aljára karikázta vékonyan. Ezt – finoman jelezni kellett neki – megsózta, majd ráhalmozta a szívetmájat, körülbelül harminc-negyven dekát. Megszórta fahéjjal, pirospaprikával és durvára vágott petrezselyemmel, majd egy nagyobb fej hagymát karikázott rá, amit – ráhatásra – megsózott. Erre húsz deka vékonyra szeletelt gomba és újra egy sor karikázott krumpli került sózva (igen, szóltam neki, és?).
Öt deka vajon másfél evőkanál lisztet halványbarnára pirított (nagyon halvány) és fél ltier tejjel addig sűrítette, amíg majonéz-állagú lett. Ezzel a besamellel leöntötte a rakott krumplit és ha helyesen járt volna el, akkor 175 fokon negyven perc alatt készre sütötte volna. Így is jó lett. Hát még szívvel milyen lenne. Mármint a krumpliban.
Utolsó kommentek