Kedves Malackaraj olvasók!

Itt az ideje, hogy végre a Bátor Tábor munkatársai is hozzászóljanak valamit a Bátor Malackarajkodáshoz. Hogy kifejezzük a köszönetünket és elmondjuk, mi hogyan láttuk az elmúlt négy hetet. Várhatnánk ugyan a dolgok összegzésével, mert még ma (kedden) négy nappal a kampány lezárulta után is regisztrálnak adományozók a honlapunkon „Malackaraj adomány” megjegyzéssel és kerülnek elő csekkek a postáról meg mindenhonnan. De ma összesítünk egyet: 25 nap alatt 28 nyereményfelajánlás, 242 adományozó (van, aki többször is utalt), 1 034 588 Forintnyi támogatás.

Hoppá!!! Túl az egymillió forinton!

Nagyon hálásak vagyunk, meg büszkék, meg vidámak, meg ki tudja még milyenek... Tudjátok, mit fogunk csinálni ezzel a rengeteg pénzzel? Oké, oké, sokat olvashattátok itt az elmúlt hetekben, hogy „a Bátor Tábor súlyosan beteg gyerekeknek nyújt sikerélményt, és erőt, hogy segítse őket az állapotuk elfogadásában és növelje gyógyulási esélyeiket.” De hogy ez pontosan mit is jelent, azt itt nézhetitek meg (8 perc, érdemes vetni rá egy pillantást.)

Kicsit visszatérve a beérkező adományokra. Tegnap a könyvelőink a vállalatoktól érkező adományok között rábukkantak még két nemapró támogatásra Malackarajos megjegyzéssel. Ejnye-meg-bejnye a Balás Ügyvédi Irodának és a Szkaliczki és Társa Kft-nek, akik nem küldtek semmilyen jelzést a Karajosoknak (printscreen, e-mail, stb.) a 100 000 forintos illetve 60 000 forintos utalásukról, hanem egyszerűen jótékonyak voltak. Nagy-nagy hála nekik, és jó étvágyat a pótvacsorához: Péter Anna a legmagasabb támogatás kategória részeseiként őket is győzteshez illő, fejedelmi menüvel halmozza el.

Erről a kalandról lesz beszámoló, mégiscsak cégek, de már vannak mókás ötleteim. Anna

Annának és a Karajosoknak amúgy is sok-sok hálával tartozunk az ötletért, az energiáért, a sok-sok promócióért, az ingyensörért, mindenért. A Bátor Tábortól is kiérdemeltétek az év gasztroblogja díjat.

Az olvasóknak meg köszönjük a sok-sok támogatást, a kommenteket, hogy eljöttetek a születésnapi bulira. A miénknél fejlettebben adományozó kultúrákban egyre inkább az figyelhető meg, hogy az embereknek nem csak az a fontos, hogy kinek adják az adományaikat, hanem az is, hogy milyen úton-módon tehetik ezt meg. Ezt hívják hyper-adventure givingnek. A közösségi adományozás egészen fura módjai alakultak így ki mostanság: jótékonysági maratonfutás, jótékonysági ruhacsere, jótékonysági társasjátékozás, jótékonysági Himalája-mászás, sőt hallottunk már jótékonysági kutyasétáltatásról is.

Ti most valami újat találtatok fel: jótékonysági gasztroblog-olvasás. Gratulálunk hozzá! A táborozóink és a hozzátartozóik, kezelőorvosaik nevében is köszönjük!

www.batortabor.hu