Gyerekkoromban imádtam a szaloncukrot. Minden évben plafonig érő fát vettünk és december 23-án késő estig kötöztük anyuval, arany cérnára. A marcipános volt a kedvencem, anyunak a zselés, a zselésről régen le lehetett szedegetni a kakaós borítást és áttetszőre szopogatni. Később a papír színe volt a döntő, az arany és piros gömbökhöz a teszkógazdaságos zselés cukorka illett leginkább. Később a szaloncukor kikerült a látókörömből, de a karácsonyfa még mindig arany és piros.
Végignéztük és kóstoltuk a 2000 forint/kg alatti árkategóriába (igazából 1000 Ft, egy drágább van) tartozó szaloncukrokat, (vajkaramellás szaloncukrot még a Malackaraj kedvéért sem eszem) nagy meglepetésemre találtam huszonöt dekás kiszerelésűt, sőt, ehetőt is.
Utolsó kommentek