A nyelv pont befért a dögnehéz Kryptonite mellé a fehér béléssel kivarrt fekete táskába. Az anyag régen morcsos volt az eleinte lelkesen nejlonzacskóba csapott, de később feszt kitekergő lánctól, most véres is lesz. Ez egy ilyen műfaj, a kosz kötelező, a vér csak esélyes, előbbit meg lehet szokni, a másodiknál úgyis mindegy.
2010. július 15. 07:00
Kedvenc pitém
A másodikról visszafordulok, mert nem emlékszem, becsuktam-e az ablakot. Aztán a harmadikról, hogy bezártam-e az ajtót. Leviharzok a földszintre, vigyorogva bedugom a fejem a tároló ajtaján, Gyulabá', ma mit reggelizünk, fúúú lacipecsenye, nem kell kenyér mmm-mmmennem kell, késésben vagyok. Gyula hozza utánam a szalvétát, hát zsíros szájjal indulnál el, csatold be a bukósisakot, hányszor mondjam.
Utolsó kommentek