malackaraj

Már gyerekkoromban ezért vadásztam a farhátra a levesben, de a nevét, és értékét egy étteremben kellett megtudnom. Nem kell mindig külföldön nyaralni, de néha ott ébredek rá az itthoni lehetőségekre.

A csirke osztrigája, franciául sot-l'y-laisse (bolond, aki otthagyja) a baromfi combja felett, a hát kétoldalán, egy-egy mélyedésben található szaftos falat. Nem a püspök, ami a farok, és zsírszövetből áll, mert az osztriga egy kövér izomköteg.

Undorító dolog élve sütött halak felett majomkodni, de az osztriga esete más.

Felnőttként találkoztam először osztrigával, kagyló ez is, jó lesz. Célszerszámunk nem volt, egy szobrászeszközzel lettek az otromba kagylók körbefeszítve és gyorsan egy tálra pakolva, citrommal.

Nem ettél még? Jó, az első nem lesz szenzációs. Nem lesz? Akkor minek erőltetjük egy nyers és élő állat bezabálását? Akkor mire a felhajtás? Nem vagyunk mi sziklahalak, vagy mi eszi ezt meg, hogy a számban elrágva pusztítsak el osztrigákat. Kóstold meg, ne hisztériázzál, azért esszük, mert semmi máshoz nem hasonlít, ha szereted a tenger illatát, a sót, ízleni fog, de meg kell tanulnod élvezni. De milyen lesz? Mint egy tengersűrítmény. Mint a halszószok? Nem, könnyebb, képzeld el a kék eget, a sós illatot, a hűvös szél halszagát, a sirályok vijjogását és nyald le a kezedről az odaszáradt sókristályokat, olyan érzés lesz. Itt vagyunk a téli tengerparton, nem kell elképzelnem. Jó, kezdjük, első.

Nyeltek már be akaratlanul tengervizet? Úsznak, jön egy váratlan hullám, és ebből egy kevés félremegy. Sós, egy kicsit taszító és vízhez képest erős íz. Az első osztriga is hasonló, és nálam ez nem csak életemben, hanem minden egyes alkalommal vonatkozik az elsőre. A második osztrigában már feltűnik az édesség és elkezdem élvezni a kocsonyásított tengerízt. A harmadik a legjobb, többet bajosan eszem meg, elég nagy jószág, úgy féltenyérnyi falat. 

Az osztriga megfelelően tárolva jól bírja a szállítást, ezért Budapesten se reménytelen hozzájutni. A osztriga bizalmi fogás, mindig érdeklődjenek, mikor érkezett, mert a nyersen fogyasztott, és csak egy kicsit is pimpós, vagy fertőzött osztriga nagy bajok forrása lehet. Fogyasztása a hőmérséklet és a minőség miatt csak az r-betűs hónapokban ajánlott.

Nem érdemes sütni, elvész belőle a lényeg, sokat veszít az ízéből. Akit undorít a nyers gondolata, inkább kérjen más kagylókat, nem erőszak az osztriga.

Ha szeretne egy ezresért osztrigázást nyerni, a Bátor Malackarajon szerepel Philippe is egy kétfős vacsorafelajánlással, ahol a kékkagylók mellett friss osztriga is fogyasztható, csütörtökön érkeznek az élő kagylók.

 Ettek már? Milyen élmény volt?