Szilynek

Az elmúlt három napban felőröltem Anna idegeit (nem először), nem ettem semmit, de ma (pénteken), ma csordultig vagyok érzelemmel, átfutnék a szivárvány alatt és keblemre ölelném a világot, de a világ a minimum 400 köbcentis szilikoncsöcsökre izgul, meg a műszempilla hatású műszempillákra, nekem egyik sincs, ezért csak csókokat hintek az erkélyről, megint esik, nem számít, ájmszinginindörén, oh, mennyire illik a mai naphoz, az, amit már hét elején megrendeltem a hentestől, mennyire ideális, mennyire fantasztikus is vagyok én, én….én.

Töltött sertésszív.

>> a poszt folytatódik