Mindenki szereti, de nincs mindenkinek egy órája az elkészítésére. Bruttó, tűzhely mellett álló egy órája. Jackie Brown segített.

 

A madártejjel nőttünk fel, nem ismerek senkit, akinek ne lenne meghatározó édesség az életében, ne kötne hozzá emlékeket. Ahogy nem ismerek senkit, aki ne szeretné, beleértve a bármilyen származású külföldieket is. Nem magyar fogás, francia eredetű, talán innen a simulékony természet, a magyar, főleg a túrós desszertek nem szoktak ilyen népszerűek lenni. Viszont ez a kiváló természet három dolgot nem tűr meg, zselatint, pudingport, a kamu vaníliákat, és a törődést szereti, nem a kapkodást.

Hozzávalók:

  • 1 l jó minőségű, zsíros tej
  • 4 tojás
  • egy rúd vanília
  • 10 evőkanál cukor
  • csipet só

A tejet felforralom a vaníliával, a magokat maradéktalanul a tejbe kaparom, a fölét leeszem (ettől később rosszul leszek). Fogom a laptopot, felrakom a konyhaszigetre, keresek egy filmet. Legyen jó zenéje, az se baj, ha láttam már. Megvan.

A madártej alapja az angolkrém, amihez gőzfürdő kell, különben lekap, kicsapódik. Erre már kialakult rendszerem van, wokba víz félig, bele a nagy lábos, legmagasabb láng, állandó kevergetés. Felrakom a wokot.

A tojássárgájákat habosra keverem 7 evőkanál cukorral, akkor jó, amikor már nem ropog. Fokozatosan felengedem a szobahőmérsékletűre hűtött tejjel, beleöntöm a nagy lábosba.

Kevergetem, melegszik, gőzölög. Nem szabad 82 fok fölé mennie, ezt maghőmérővel lehet ellenőrizni, vagy a jó vakszerencsére bízni magunkat.

Keverni kell megállás nélkül, akkor lesz szép, selymes.

Keverni kell, mondom.

Fél óra után mintha nehezebb lenne, kezd besűrűsödni, nem baj, még tart a film.

Megtaláltam a tökéletes hosszú receptek rendezőjét, a következő angolkrémhez beszerzem a Halálbiztos-t.

Hú, ez mekkora kedvenc. A krém is készen van, legfeljebb kicsit sűrűbb lesz, csak rántotta ne legyen.

Ez is kiváló darab.

Kész, be vele a hűtőszekrénybe. Jön a fehérje. A robotgép lecsapja a biztosítékot, ez se foglalja tovább a helyet a fiókban, fogok két villát, nézhetem tovább a filmet, csak teniszkönyököt ne kapjak tőle.

Próbálom bal kézzel, nem megy, a jobb megszakad.

Egyszer ez is megkeményedik, előmelegítem a sütőt 150 fokra (tudom, tejen főzve szokás elkészíteni, mi mindig sütöttük, mert került bele cukor, ami karamell lett a tetején, egyszerűen jobb így) a maradék cukorral verem tovább a habot.

A habot beleöntöm egy jénaiba, vagy őzgerincbe, ami akad, 15-20 perc alatt megsül, addig befejezem a filmet.

A habból nagy galuskákat szaggatok a madártejre, hagyom lehűlni, majd alaposan, lehetőleg légmentesen befedem és behűtöm.

A másik oldalon ismét Cserna és Darida randalíroznak, most egy mangalicafejre szabadultak rá.

Hülye kérdés: szeretik a madártejet?