Pár napja Zágrábban jártam és dél tájban igencsak megéheztem. Fogalmam nem volt róla, hogy 230 kunával mire megyek ebben a városban. Az Ilica út eleje, -vagy vége?- leginkább a nyolcvanas évekre emlékeztet, a boltok régiesek, étterem sehol, kénytelen voltam a város szíve felé venni az utam, ahol már csillogó kirakatok, és gyorséttermek világítottak. Az utca másik végére értem, ahol egy pincehelységből tömény illat áradt. Lenéztem, talponálló. Mást nem tudtam megállapítani, mert nem tudtam kiszagolni mit ehetnek lent. Nálunk leginkább lepukkant játéktermek üzemelnek ilyen helyeken egy buszmegálló mellett. Nem tudom mi vitt rá, de elindultam lefelé a lépcsőn.

>> a poszt folytatódik