Egy egyszerű technológia egy még sokkal egyszerűbb, olcsó és szeretett alapanyag elkészítéséhez. Sertésfül, belül kocsonyásan, kívül ropogósan.
Egy egyszerű technológia egy még sokkal egyszerűbb, olcsó és szeretett alapanyag elkészítéséhez. Sertésfül, belül kocsonyásan, kívül ropogósan.
Puha zsír és bőrréteg borította porcogó, a fülnek az állaga a lényeg. Egyetlen rajongó sem hivatkozik az ízére, a fül a ropogós és a kocsonyásan krémes önálló egyesítéséért szerethető. Másoknak pont ugyanez a baja vele.
Fotó:Lukács Dávid/The PIG
A kocsonyások, hideg garázsban, zokniban és papucsban a legbizarrabb alkatrészeket kutatók, farokvadászok, orrvásárlók és fülevők receptje ez. A csak a leve, színhúst ugye tettél bele felekezet nem fog rákattanni a borban főtt fülre se, legfeljebb megkóstolják.
A fül állagára szerettem volna egy kocsonyalétől mentes, napsütésben, a teraszon feladható megoldást. Kínaiban ettem párszor egy ánizsos, édeskés fület, azt a receptet kutattam ki. A zöld kiegészítések önállóan történtek, de azok nélkül az édes rizsborban, ánizzsal, fahéjjal főtt sertésfül egy furcsa állagú, és nem olyan jó karácsonyi süteményre hasonlít. A zöldségekkel elkeverve látomás.
hozzávalók:
A füleket egy lábosba rakom, leöntöm a borral, szójaszósszal, mellédobom a fűszereket és úgy 3 óra alatt puhára főzöm. A füleket kiveszem, sűrűbbre forralom a maradék levet, és a füleket újra összemelegítem vele, majd leöntöm a szaftot. A fül szép sötétbordó lesz, a lakás illatos, ez vitathatatlan előnye a vágóhídi bűzt eredményező kocsonyához képest.
A saláta:
A koriander leveleit letépkedem, a hagymát, csiliket hajszálvékony szeletekre vágom, elkeverem a fél centis csíkokra szeletelt, szobahőmérsékletű füllel, meglocsolom olajjal, citromlével.
A harsány zöldfűszerek szépen felülírják a fahéj, csillagánizs és az édes bor nálunk túl mélyre rögzült jelentését, előételnek, sörkorcsolyának kiváló fogás.
Szeretik a fület?
Utolsó kommentek