Úgy döntöttem véget vetek a Sahara szír büfében kapható sült tejberizs egyeduralmának, és jobbat csinálok. Sikerült. Az eszményi tejberizs receptje.

 

 

 

Receptet kellett keresnem, mert a tejben megfőzöm a rizst nem elég. Pudingszerű, fűszer nélkül is különleges ízű tejberizst akartam. Az arányokat és technológiát Patricia Quintana El sabor de Mexico című szakácskönyvében találtam, és hittem neki, mert Mexikóban őrületes, krémes tejberizseket adnak minden házban és étteremben. 

A receptből kihagytam a fahéjat és a mazsolát, zárójelben azért itt van, aki dúsítaná a keveréket, tegye azt, de ez a recept megáll nélkülük is.

  • 2,5 l víz
  • 2 dl rizs (jázminrizst vettem)
  • 1 l tej (zsíros házit használtam)
  • 1 l tej felére beforralva (ugyanazt a zsíros tejet használtam)
  • cukor ízlés szerint, itt 20 dkg
  • egy 10 centis fahéjrúd, 10 dkg mazsola

A tejet felforralom, belekeverem a rizst, leveszem a tűzről és 20 percet hagyom pihenni. Leszűröm (eléggé megszívja magát, de a maradék tejet a beforralnivalóhoz öntöm) és felteszem a vízben, puhára főzöm. Közben beforralom a másik tejet (ha használok fahéjat, itt adom hozzá).

A beforralt tejhez adom a cukrot, kevergetve tovább sűrítem, amig a képen látható színe lesz, enyhén karamellizálódnia kell. Hozzáadom a vízből leszűrt rizst (ha mazsolázok az is itt kerül bele), 30 percig főzöm.  

Megéri a melót, mert a végeredmény úgy lesz pudingos és krémes, hogy nem kell hozzá pudingpor, finomabb lesz az arab büfék sült tetejű tejberizseinél és az állagától a Danone összes fejlesztőmérnöke a lábunk elé térdelne.

Hogyan főzik a tejberizst?