A gyerek nyafog, (azért gyerek). De amikor tartalmasabb reggeliért nyafog, akkor úgy érzi az ember, hogy beérett sokéves nyűglődése a gyereknevelés területén (legalábbis ebben a pici szegmensben), a gyerek egészségesen akar táplálkozni, sokat reggelizni otthon. A konkrét megvalósítás már nem olyan egyszerű. A gyerek fél hétkor indul iskolába, (messze van az iskola, írattuk volna inkább a közeli bábaképzőbe, de oda nem akart menni) háromnegyed hatkor kel. Addig millió dolga van. Felébred, (hosszú folyamat) mosakszik (itt behozza az eltelt időt) összepakol, leckét ír, megnézi az e-mailjeit, írt-e neki Natalie Portman az éjjel, (persze, hogy ma se írt), ha már be van kapcsolva a gép, lejátszik egy menetet kedvenc stratégiai játékán, gondosan összeválogatja ruhatárát az egyforma kék farmerok, szürke pólók és fehér tornacipők közül, majd indulni készül. Ebbe az időszakba kellene beleférni egy tartalmas reggelinek. További járulékos információ: a gyerek 17 éves, 190 cm magas, 90 kg, 47-es lába és bödönhangja van, valamint húsz deka csokoládét hamarabb eltüntet, mint a Marsbéli Halálsugár.

Emiatt a reggeli nem tudható le egy odakent alibi vajaskenyér-szalámi-zöldpaprika-tea összeállítással, ide valami ütősebb kell. Ezért aztán a szülő fél hatkor kel, kizombizza magát a konyhába, kávét rottyant, majd nekilát a reggelinek. Apropó, néztek már tükörbe reggel fél hatkor rögtön felkelés után? Nem gondolkodtak el rajta, hogy hogyan került az a lepukkant vén tróger a saját fürdőszobájukba a tükör másik oldalára? Én néha elmerengek rajta.

Tanúságul álljon itt egy reggeli, ami nem általános, (hála Istennek, mert akkor már jelzálog lenne a házon) de azért sűrűn előfordul. 10-12 karika szárazkolbászt és 2-3 szelet húsos szalonnát óvatosan megpirongatunk, majd a vége felé rádobunk fél marék édes fehér hagymát, majd néhány másodperec múlva utána zúdítunk 3 (4, 5, 6) habosra felvert tojást, amibe pici tejet és némi csípős mustárt kevertünk. Lassan sütjük, addig egy tányér alján elterítünk 2 evőkanál tejfölt, amit megszórunk fél marék reszelt sajttal. Erre csapjuk oda az egyik oldalán megsült, a másikon még lágy tojáslepényt pofával lefelé. Meghintjük némi törött borssal és kész. Mehet mellé némi paradicsom mozzarellával, zöldpaprika stb. és 2-3 zsömle.

Dani még fél liter tejes fekete teát is megiszik hozzá.

A másik mániája a virsli. A gyerek nem szereti a főtt virslit, a gyerek a sült virslit szereti. Abból is a jó minőségű „nine inch” bécsit. Beirdalva kisütjük a száraz öntöttvas serpenyőben (kb. 3 párat) hozzá pirított hagyma, csípős szósz (házi csilikrém, kevés ketchup, 1 gerezd zúzott fokhagyma, 1 kk. méz) és néhány ujjnyi vastag sajtszelet teflonban két oldalán megpirítva vagy grillezve. Zsömle, kifli miegymás. Ennyi. És elindul. Az ajtóból még visszaszól, mint Columbo, hogy van-e esetleg valami csoki, (itt?? nem is vót) de tisztában van a válasszal, mert lemondóan legyint és reggel fél hétkor még csak annyit kérdez:

Mi lesz az ebéd?