Az úgy volt, hogy pótapám a vágóhídon dolgozott, annak minden következményével együtt. Valamit kellett kezdeni a fagyasztóban tornyosuló párizsirudakkal, így csatlakoztunk be mi is a nagy Párizsizabálók Kreatív Éjszakáiba. Ma ez csak a bemelegítés, az igazi iszonyat holnap következik.

Az olvadt sajttal marháskodás tér-, idő-, és korfüggetlen, ebben az ételben más jó nincs is.

A párizsiból főételt kellett készíteni, ami az ún. dúsítással érhető el a legkönnyebben, magyarul lisztet kellett beleadagolni valamilyen úton-módon. A lisztezésre, sőt a duplán lisztezésre pedig mindig ott virít a magyar válasz: rántsuk ki!!!

Mivel "a hűtőszekrényben párizsirudak vannak"-állapotot akarom felidézni, vettem 30 cm pulykapárizsit (azt ajánlotta a pultos, én pedig hagytam magam az eseményekkel sodródni) 275 Forintért, és magam szeltem úgy fél centi vastag szeletekre. Vastagra, hiszen tele van vele a mélyhűtő, minek spórolnék. Tölteléknek valami növényi gectrappista, gyorskötözőnek fogpiszkáló, és mehetnek a panírpályára.

Jobb lett volna vékonyra vágni, akkor kezelhetőbb a képlet, de fel kell használni azt a rengeteg párizsit, hiszen még több jön belőle holnap és holnapután.

A bepanírozott szeleteket bő olajban kirántottam, és kivettem egy tányérra. Farkasszemet néztünk.

Ezt az ételt a legsötétebb egyetemi évek alatt sem voltam hajlandó rehabilitálni. Inkább lángos még egyszer, inkább elmaradó vacsora, de nem, a rántott párizsival önellátó énem örökre szakított.

Jó döntés volt, mert a rántott párizsi, a sajtnyújtás elpusztíthatatlan örömét leszámítva egy lélekölő étel. Szaga karcos, régen kimosott műanyag tálra emlékeztet, a túladagolt són kívül semmilyen ízt nem mutat, egy darabtól ólomnehéz fáradság jelentkezik a szemhéjakon, az agyban, ezért rögtön rá kell küldeni az azonos árban osztogatott redbullt, ami szintén nem egy gasztronómiai álomcsapda, de legalább felébreszt. 

Végtelen szomorúság és kellemetlen telítettség-érzés, ezt kaptam a rántott párizsitól, ezzel az örömmel kellett nekilátnom a másik, várakozásaim szerint sokkal durvább párizsi- főételnek.

Na, mi lesz a holnapi recept? Szerintem ki tudják találni.