Ez nem egészen így van, már itt sorakozik a nyakamon fél köbméter feketeszeder és ribizli, mert idén elkapott a hörcsög, és befőzök, mintha kéne.

Kétszáz a kápia, hatszáz szokott lenni, és kocsival jöttem a piacra, mert a hegyről lefelé, lendületből bevizsgáltattam azt a kosár gombát, amiből egy darab, önállóan is beazonosított rókagomba maradt meg. Az ideg mégsem ezért zabálja fel az agyam, hanem mert kint van a kutya a kocsiban. Nincs tűző nap, és fagy se, akár egész nap elbundizna a langyos őszben a királykék plüssön. Épp ez a baj, a királykék plüss, és annak közös halmazba kerülése egy gyengébbek elpusztítására kitenyésztett exkóborkutya szeparációs félelmével. A Volvo pedig csak kívül erős.

Az egyik bejáróhoz közel álltam, a kabátom, mert más nincs, a kutya helyére, póráz le, nehogy összegabalyodjál, hülyéje, öt perc múlva visszajövök. A kalaptartóra támaszkodva áll, nézi ahogy elmegyek, nem hallhatom, de hallom, ahogy nyüszög. Bemegyek a Csarnokba, gyors fejszámolás, komplett belső kárpit 250 000 Ft, új kormány 30 000 Ft, műszerfal 150 000 Ft, a szarszag hazafelé megfizethetetlen. Összeszorított fogakkal próbálok természetesen viselkedni, haha, nevetgélek Józsiékkal, ennyi gombát szedtem, tuti mind ehetetlen, haha, de nem ez a méreg, hanem amit mindjárt a Pipa utcában nyelek.

Gomba kész, visszamegyek a kocsihoz, ül a kabátomon. Örül, én jobban, falat, vissza a piacra, kalaptartón nyüszögés, gyomorgörcs be, így piacolj te szerencsétlen, vitted volna haza a kutyát, ott már szépen elvan egyedül.

Tíz percem van a következő kontrollig, tíz méterben gondolkodom, mi van az első pultban? Kápia kétszázért. Adj egy zsákkal! A padlizsánból is! Lekvár lesz belőle. És hogy? Ezt már nem tudom elmesélni, mert annyi idő alatt egy terrier az alvázig ás. Egy jó vaj, cékla, jaj, mire tetszik várni, mennem kell, cékla marad. Kutya ül a kabátomon, örül, én még jobban. Amikor harmadik napja padlizsánt, kápiapaprikát, fagyasztóból kinyert chorizo-t eszünk, már kevésbé. Mindegy, magányt gyakorolni muszáj.

A paprikák pucolása, így.

Paprikalekvár és paprikasaláta télire. Praktikus együtt készíteni, mindjárt kiderül miért.

  • 10 kg kápiapaprika (5 lekvár, 5 saláta)

 a lekvárhoz (5 kg kápiapaprikával számolva, hámozás, csumázás levesz belőle, sajnos nem mértem meg a hasznos, végső súlyt):

  • 3 db cseresznyepaprika, vagy bármi hasonló kvalitású típus, csípjen igény szerint
  • 1 kg cukor
  • só, ízlés szerint
  • egy teáskanál őrölt fahéj
  • egy teáskanál szárazon megpirított, durvára tört koriandermag
  • egy teáskanál durvára tört bors

A megpucolt paprikákat leszárazom, a csumát, magjait meghagytam. Botmixerrel pépesítem, és a cukorral, fűszerekkel felteszem főni. Felforralom alaposan, még forrón kifertőtlenített üvegekbe töltöm, fejjel lefelé beállítom egy nagy lábosba. Érdemes kóstolgatni, mert ha a paprika is nagyon édes volt, átbillenhet ostoba, túl édes borzalomba. A fűszerekkel, és a csípőspaprikával lehet egyensúlyozni. Főtt leveshúsokhoz a legjobb, azokat imádom, kifejezetten gyöngyihez, fácánhoz készült, de egy fagyos, téli teraszos hamburgerezésen is jobb a ketchupnál.

a salátához (szintén 5 kg kápiával számolva)

  • két fej fokhagyma
  • 2 szál rozmaring
  • 20 szem szegfűszeg

A megpucolt paprikákat csumázom, és itt jön a lekvár, mert amelyik rongyos lesz, megy lekvárnak. Egy kevés olajon megpirítom a keresztben félbevágott fokhagymákat, az a kis pörzs jó lesz a salátának.

A befőttesüveg aljába lerakok pár szegfűszeget, egy sor paprikát, pár fokhagyma, löttyintek rá olajat, paprika, egészen a tetejéig, befedem olajjal, mellészúrok egy fél szál rozmaringot, lezárom, és beállítom a lekvárok mellé a lábosba. A lábos aljába pár centi vizet öntök, lefedem, és 3 órát gyöngyözve gőzölöm, lefedve, lassan hagyom kihülni. Hőkezelés nélkül bepenészedik, próbáltam úgy is, nem lehet megúszni a gőzt.

 Küzdöttek már mások szeparációs félelmével?