Nem, á, ne menjünk metróval, tök jól bírom a gyaloglást, azért jöttünk, hogy lássuk Londont, még akkor is, ha ez a negyed épp a Hungária körútra emlékeztet. Parkoló-és irodaház-sivatag, sehol egy lélek, idegborzoló és izomfagyasztó szél, színtelen szürkeség ameddig a szem ellát. Az oszlopok lassan egybefolynak és kicsi csillagokkal tarkulnak, mi bajod, á semmi, lehet, hogy elájulok, vagy hányni fogok, enni, inni, ülni, pisilni akarok, most. Jó, bírd ki a következő sarokig. Nem, most. Terhes vagyok. Csinálj valamit.
Utolsó kommentek